Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7. szám
202 KAÁN M. A vizsgált protézispárok viselőinek Életkor években 50 51 53 55 57 59 60 62 64 A vizsgáltak száma nő 1 2 3 1 1 2 2 férfi 1 3 2 1 3 4 együtt 1 4 2 5 1 1 4 2 6 kodó lap, amelyen merőlegesen halad keresztül a gömbvégű (1,6 mm átmérőjű) mérőrúd. Méréskor a műszer helyzete olyan volt, hogy e rúd körülbelül az alsó, illetőleg a felső első nagyőrlők vestibularis csücskeit összekötő képzeletbeli egyenes felezőpontjának megfelelően helyezkedett el. A gerincmagasság mérésekor úgy tekintettem, hogy az alaplemez vestibuláris, illetőleg orális szélei az áthajlás gerincéihez viszonyított helyzetét mutatják; az alaplemeznek a fogatlan gerincéllel érintkező felszínét pedig a gerincéi negatív másaként fogadtam el. Figyelembe kellett venni azonban azt, hogy a protézisszélek formája az utólagos korrekciók miatt eltérhet az áthajlás tényleges konfigurációjától, továbbá, hogy az alaplemez polírozatlan felszíne az igazítások és a nyálkahártya-csontalapzat sorvadása miatt a mérés helyén esetleg már nem érintkezik a gerincéllel. Ezért a fogatlan gerinceknek a protéziseken mért magasságát protetikai gerincmagasságnak neveztem. A feltételezhető eltérések ellenére a protéziseken mért adatok a valósághoz hűen tájékoztatnak az alsó és felső gerincviszonyokról, s a gerincmagasságok különbözőségéről. Az alsó (A) és a felső (B) protetikai gerincmagasság hányadosát (A/В) gerincindexnek neveztem. Ha a hányados értéke 1 vagy 1-hez közeli, akkor az alsó és a felső gerincmagasság gyakorlatilag azonos. Ha az index 1-nél nagyobb, akkor az alsó, ha 1-nél kisebb, akkor a felső gerincviszonyok a kedvezőbbek. Eredmények Az alsó és a felső protetikai gerincmagasságokat külön-külön nem, kor, és oldal szerint vizsgálva megállapítható, hogy protetikai szempontból csupán jelentéktelen eltérést mutatnak, s az adatcsoportok statisztikai szempontból homogénnek tekinthetők. Az alsó és felső protetikai gerincmagasságok átlagértékeit — nemre, korra és oldalra való tekintet nélkül — a II. táblázat mutatja. Az eredmények szerint a felső protetikai gerincmagasság 3,38-szorosa az alsónak, azaz а В távolság átlagértékben 7,91 mm-rel hosszabb, mint az A távolság. A mérések alapján az első nagyőrlőknél a gerincindex A/B = 0,29. Ha az alsó és a felső protetikai gerincmagasság hosszát (A + B) együttesen 100%-nak tekintjük, akkor ennek az alsó protetikai gerincmagasság csupán 22%-a, míg a felső 78%-a. II. táblázat A ,,protetikai gerincmagasság” statisztikai paraméterei Protetikai gerinc- n X s magasság * 2 felső 100 11,22 1,21 alsó 100 3,31 0,95 2. ábra. A gerincmagasság-mérő
