Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
156 JUHÁSZ GY.-SÉRA GY. Fogorvosi Szemle 71. 156-158. 1978. Szabolcs-Szatmár megyei Kórház-Rendelőintézet (főig.-főorvos: Pálfy Roland dr.), Szájsebészeti Osztály Cystával társuló elmerült tejfog (Cysta pericoronalis secundaria) JUHÁSZ GYULA dr. és SÉRA GYULA dr. Érk.: 1977. szept. 23. Elfogadva: 1977. szept. 28. A szakirodalom különbözőképpen jelöli az elég gyakori tejfog-elmerülést, így submerged deciduos teeth, ankylosed primary teeth, Tiefstand, Halbretention, Reinklusion, Reimpaction, szekundér infraocclusio [3], submergens seu submersus dentis lactei [6], részleges vagy teljes tejfog-retentio [ 1 ] névvel találkozunk. A felsorolt nomenklatura elsősorban a tejfog elhelyezkedési rendellenességére utal, ill. a tejfogelmerülés folyamatának állomásait jelzi. Jóval ritkább az elmerülés azon formája, hogy a tejfogat a lágyrészek újból teljesen fedik. Ez az állapot átmenetileg tünetmentes is lehet, de gyakrabban okoz tüneteket, pl. gingivitist, lágyrész-inílltrációt, gennyürülést fistulán keresztül, arcduzzanattal járó periostitist, neuralgiform fájdalmat [6]. A tejfog elmerülése különböző körülmények között jöhet létre, ennek megfelelően más és más a jelenség létrejöttének magyarázata is. Lehet a successor fog apláziás vagy rendellenes csírahelyzetű, amikor a tejfog környékén a proc. alveolarist kellő indukciós hatás nem éri, ezért a többi területhez képest fejlődésében elmarad, azaz környezete mintegy túlnövi [3, 5, 6, 7]. Ha a maradó utód megvan, kialakulhat az anomália a gyökérfelszívódás zavara, a parodontium károsodása, az alveolus és a gyökér között létrejött ankylosis következtében, valamint a csont-resorptio és appositio zavara folytán [6, 7, 8]. Szerepe lehet még traumának, egyéni hajlamnak, a szomszédos, ill. szemközti fogak mechanikai hatásának. A tejfog-elmerülés Schulze csoportosítása szerint attól függően indirekt és direkt lehet, hogy közvetlenül kideríthető környezeti befolyás okolható-e érte [2]. Az anomália gyakoribb a mandibulában, mint a maxillában, és a jobb oldalon, mint a balon [2, 4]. Az irodalom tanulmányozása során nem találtunk közleményt a teljesen elmerült tejfog társulásáról cystával. Az alábbiakban ilyen észlelésről számolunk be. Esetismertetés 16 éves nőbetegünk fogorvosát rosszul növő fogával kereste fel 1977 májusában, aki 24, 25 retentio diagnózissal osztályunkra utalta. A beteg elmondta, hogy kb. két éve húzatta ki a bal felső első nagyőrlőjét; jelenleg panaszmentes, csupán kozmetikai okok — rosszul növő foga — miatt fordult fogorvoshoz. Fogazati státusza: 17 16 15 14 13 12 11 21 22 23 24 25 27 47 45 44 43 42 41 31 32 33 34 35 36 37 Az 16 és 37 amalgámmal tömött, a 25-nek éppen csak látszik egyik csücske (1. ábra). Rtg.: Minden dens sapiens megvan; a bal felső kvadránsban a hiányzó 26 és a rágósíkot el nem érő 25 helyén az áttörő maradó kisőrlőtől distalisan felszívódásban levő tejfognak (65) tűnő árnyék látszik. E fog cystás képletben helyezkedik el (2. ábra). A 25 helyzete miatt (2. ábra) eltávolítása mellett döntöttünk. Helyi érzéstelenítésben feltártuk a területet, a cystaüregben láthatóvá vált az elmerült tejfog, rágófelszínén szuvas
