Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
146 KAÄN M.-MOLNÁR J. Eredmények A szonagramok azt mutatták, (1., 2., 3. ábra), hogy a természetes fogazatúak és a teljes alsó-felső protézist viselők beszédhangstruktúrája között jelentős a különbség. A teljes lemezes fogpótlást viselőkön a hangok képzése, frekvenciája megváltozott; növekedett az egyes hangok képzésére fordított idő, az egyes hangok képzésének tisztasága még optimális esetben sem érte el a természetes fogazatúak hangszínképét. A harmonikus felhangok linearitása a természetes fogazatúakhoz viszonyítva elmosódottabbá vált, a formáns-spektrumok jóval kevésbé differenciáltak, a rezgésszámuk határértéke kedvező esetben is csak megközelítette a természetes fogazat jellemzőit. A teljes lemezes fogpótlás viselése új hangkörnyezetet és fonetikai helyzetet teremtett. Megbeszélés A vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a teljes lemezes fogpótlás viselése egyaránt hatással van a szájüregnek — mint rezonátor üregnek — hangmódosító és hangképző szerepére. A nyálkahártyafelszínnek akrilát lemezzel történő fedése, valamint a műínynek és a műfogaknak a természetestől eltérő belső kontúrja — ezt a fogpótlástanban közös néven lingualis matrix-nak nevezik — miatt módosul a nyelvnek és a paktumnak, a nyelvnek és a fogaknak stb. mint artikuláló párnak egymáshoz való viszonya. Ezáltal megváltozik a zár- és a réshangok, valamint az affrikáták képzési helye, ezek közül is különösképpen a foghangoké, az ínyhangoké s a szájpadhangoké. Azok a jellemző hangképző szervi állások, amelyek az egyes hangok létrehozásához nélkülözhetetlenek, azok a szervi mozgások, amelyek egyik beszélőszervi állásból a másikba való átmenethez szükségesek, az élet folyamán a folytonos beszédgyakorlat révén megszokottá válnak, tökéletesen beidegződnek, együttvéve adják beszédünk tudati szervi alapját, az ún. artikuláció-bázist. A teljes műfogsor szájbahelyezésekor a beszéd megszokott, tudat alatti reflexes mozgáselemei már nem elegendőek a szabályos hangképzéshez. A protézist viselő - a hangképzés feltételeinek megváltozása miatt — sok esetben hosszú gyakorlással, módosult ajak-, nyelv- és állkapocsmozgások begyakorlásával törekszik a tökéletes hangképzésre; ez ui. hivatása gyakorlásának, zavartalan társadalmi életének fontos feltétele. A teljes lemezes fogpótlás szájbahelyezése tehát kisebb vagy nagyobb mértékben — de minden esetben megzavarja az anyanyelv artikuláció-bázisát. A protézist viselőknek lényegében új artikuláció-bázist kell tudatosan, céltudatos nyelvgyakorlással kifejleszteni. A protézist viselők és a természetes fogazatúak artikuláció-bázisa közötti különbségnek természetes következménye az, hogy a protézist viselők hangképzése megváltozik. Ez a változás az esetek többségében füllel nem is észlelhető, elektroakusztikai hangelemzéssel azonban minden esetben kimutatható. Mindig gondolnunk kell arra is, hogy a természetes fogazatúak és a teljes műfogsort viselők hangképzése közötti különbség nagyságát befolyásolják az egyéni anatómiai adottságok, a páciens kora, idegrendszerének állapota, továbbá — döntő mértékben — a körültekintő, szakszerű fogorvosi és fogtechnikai munka is. Ezért azokra a tényezőkre, amelyek elősegítik a protézist viselők tisztább hangképzését, a teljes lemezes fogpótlás készítésekor fokozottabb gondot kellene fordítani. Összefoglalás A teljes alsó-felső lemezes fogpótlást viselők és természetes fogazatúak hangképzésének összehasonlító vizsgálatát végezték a Kay Electric szonagráffal. Megállapították, hogy a protézist viselőkön minden hang képzése, frekvenciája megváltozik. IRODALOM: 1. Allen, I. Я.: J. Prosthet. Dent. 8, 753 (1958). - 2. Jordan, L.. G.: J. Amer. dent. Ass. 20, 976 (1933). - 3. Kessler, H. E.: J. Amer. dent. Ass. 54, 347 (1957). - 4. Landa, J. S.: Dent.
