Fogorvosi szemle, 1978 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1978-05-01 / 5. szám
CARIESELLÁTÁS ÉS PARODONTIUM 141 Megbeszélés Összehasonlítva saját vizsgálataimat más magyar szerzők hasonló vizsgálataival, a nem kezeltek csoportjában észlelt gingivitis gyakoriságértékek valamivel kisebbek Bánóczy és mtsai Foton rögzített eredményeinél, és némileg magasabbak Gera és mtsai budapesti ipari tanulókon észlelt adatainál. A hazai szerzők által talált gingivitis-frekvenciától nagyobb eltérést a rendszeresen kezeltek nagyobb számú, ép ínyű csoportjában találtam. Az ínygyulladásnak a klinikai tapasztalatokból ismert serdülőkori fokozódása a vizsgált csoportokban bizonyos fáziskéséssel következett be. Ennek magyarázatát abban látom, hogy a pubertáskori hormonkrízis manifesztálódása a gingiván, a lokális elváltozások súlyossági fokának különbözősége miatt, később jutott érvényre. A gingivitis gravidarumhoz hasonlóan azonban itt is kisebb a hormonális tényezők jelentősége; érvényre jutásukhoz lokális elváltozások és hiányos szájhigiéné is kellenek. A Pl-értékek jobbra asszimmetriás ferde megoszlást mutatnak (3. ábra). A nem kezeltek csoportjában jóval magasabb volt a súlyosabb elváltozások relatív gyakorisága. A kapott értékek standard deviációval nem jellemezhetők (ez csak Gausz-eloszlás esetén jogos), ezért quartilisek segítségével írtam le a minta eloszlását jellemző ferdeséget és szórást (4. ábra). Q 1 — Q 3 quartilis pontokba rajzolt háromszög ábra jól mutatja a rendszeresen kezelt csoport adatainak homogénebb tömörülését az alacsonyabb Pl-érték körül. 3. ábra. A Pl értékek relatív megoszlása 4. ábra. A Pl értékek szóródását jellemző quartilisek Az OHI—S értékeknek a Pl értékekkel párhuzamos emelkedése egyezik az irodalom tapasztalataival [4, 6, 7, 8]. Összesítve a részeredményeket, a kor növekedésével a csoportokban bizonyos kiegyenlítődési tendencia mutatkozott, ennek okát — a hiányos szájhigiéné mellett — az ellátott csoportot következményeiben egyelőre még kevésbé sújtó, 15 éves kortól bekövetkező caries-ellátatlanságában látom. Bánóczy és mtsai [4, 10] a DMF-index, Pl-index párhuzamos növekedését mutatták ki. Kastaly [7] ilyen jellegű összefüggést nem talált. Hradecky, Gergely és Adler [3] középiskolásokon végzett vizsgálataikban nem tudtak összefüggést kimutatni a DMF-index és az általuk használt PMA-index között. Lordon és Bonin [9] szerint a caries-index, a higiénés index és a parodontális index közötti korreláció vitatható több egyéb faktor befolyása miatt. A III. táblázaton a caries-intenzitás 14 éves korban talált értékei láthatók; ezek alapján úgy tűnik, hogy a DMF-index összetevőiből alighanem az el nem látott szuvas fogak száma hat az íny állapotára. A korrekt tömések száma e vonatkozásban indifferens, az eltávolított fogak száma pedig — rövid távon — a Pl-számok csökkenését okozza. Véleményem szerint a szájhigiénét, a caries-intenzitást és a parodontium állapotát jellemző viszonyszámok párhuzamos növekedése csak ott mutatható ki, ahol a minta egyedeinek cariesellátása nem rendszeres, de a párhuzamosság ott is a két megbetegedés magas frekvenciájából adódik inkább, mint a közvetlen korrelációból. A rendszeres konzerváló fogászati munka jelentősége az, hogy a fogazat épségének megóvásával a rágás és a szájhigiéné lokális lehetőségét biztosítja.
