Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1977-02-01 / 2. szám
48 GERA I. DR—SALL.AY K. DR. helyüket, alakjukat gyakran változtatják. Különös panasza nem volt, csupán kíváncsiságból és némi félelemből fordult orvoshoz. Egyébként egészséges, bár gyakran vannak emésztési- és gyomor-panaszai. A klinikai vizsgálat során mérsékelten repedezett nyelvet, a nyelven a glossitis migransra jellemző térképszerű rajzolatot láttunk (2. ábra). Az ajak belfelületén, a buccán számtalan, néhány milliméter átmérőjű, ovális alakú, jól körülhatárolt, fehéres szegéllyel övezett folt volt észlelhető (1. ábra). A vöröses, erythemás terület a környező ép száj nyálkahártyánál fénytelenebb volt. A következő vizsgálatok során a szájnyálkabártva más és más helyén észleltük a foltokat. A rutinszerű labor-vizsgálatok kóros adatokat nem mutattak (vizelet: 0; Hb: 13,4 g%, Fvs: 5400, J: 1, Sg: 71, Eo: 2, Ly: 24, versejtsüllyedés 5 mm/h, AST: 400 E, Thy: 1 E). Mivel kontakt-allergia esetleg hasonló klinikai tüneteket okozhat, intracutan és epicutan bőrpróbákat végeztünk a következő antigénekkel: higany, króm, nikkel, kobalt; terpentin, formalin; szulfonamid, Chlorocid, Neomycin, vioform, hexaklorofen, fenilbutazolon, novokain; Bencard F,, E. coli, Staphylococcus aurens és AJ3 antigének. A betegen sem intracutan, sem epicutan próbával pozitív reakciót nem észleltünk. A buccalis nyálkahártyán levő erythemás foltból szövettani vizsgálatra biopsziát vettünk. A mikroszkópos képen a hámban és a kötőszövetben a glossitis migransra emlékeztető elváltozásokat észleltünk. A hám megvastagodott, nagyfokú intra- és extracellularis oedema, a hámsejtek között jelentős exocytosis volt látható. A hám alatti kötőszövetben főleg mononuklearis sejtekből álló beszűrődést észleltünk (3. és 4. ábra). Megbeszélés Betegünkön és az eddig közölt esetekben a glossitis és a stomatitis migrans mindig együtt fordult elő; ez a két jelenség azonos eredete mellett szól. Hisztopatológiájuk is hasonló [2]. A klinikai és szövettani kép alapján allergiás patomechanizmusra lehet gondolni, betegünkön azonban az alkalmazott antigénekkel ezen feltevésünket nem tudtuk igazolni. A glossitis migrans etiológiája és patogenezise tisztázatlan, ugyanezt 3. A buccalis laesio szöveti'Jcépe, 24 x 4. A buccalis laesio szöveti képe, 100 X
