Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

26

OROSZ MIHÁLY DR—CSIBA ÁRPÁD DR.

fonatot a Schwann-sejtek által újraképzett velőhüvely zárja körül és az idegi összeköttetés helyreáll. Amennyiben az idegcsonkok egymástól távolesnek, vagy hosszabb idegszakasz pusztul el, néhány fibrillum eltalálhat ugyan a Schwann-féle sejtláncba, de az egy-két fibrillumból valódi tengelyfonál nem alakul ki. A csonkok közé hegszövet ékelődik, amely végleg megakadályozza az idegösszeköttetés helyreállítását. A centrális idegcsonk tengelyfonalai, a Schwann-sejtek és az idegi kötőszövet tovább burjánoznak és a csont végén bunkószerű megvastagodás, ún. amputációs neuroma képződik [5]. Az amputációs neuroma mindkét nemben, minden életkorban jelentkezhet. Elhelyezkedhet a szájüreg bármely részén. Leírták az ajakban, nyelvben, orcában, szájfenéken is. Leggyakrábban a nervus mentalis kilépési helyének megfelelően fordul elő [1, 6, 9, 14]. Lassan nő; puha tapintatú, kerek, néha alapjától elmozgatható képlet. Sima nyálkahártyával fedett terimenagyobbodásoknál gondolni kell rá. Nagysága ritkán haladja meg a 3 cm-t [4]. A szerzők többsége szerint fájdalmas, érzékeny képlet, amelyhez paraesthesis is csatlakozhat [7, 8]. Rtg-vizsgálattal általában nem mutatható ki; kivételt képez az, ha az ideg csontból való kilépéséhez közel, vagy a canalisban jön létre. Ilyenkor a csontban resorptio, esetleg a foramen, ill. a canalis megnagyobbodása látható [11]. Elkülönítő kórisme szempontjából idült csonthártyagyulladás, cysták és tumorok jöhetnek szóba. A végleges diagnózist csak a histologiai vizsgálat biztosítja. A műtét szükségességét senki sem vitatja; egyesek az elektrokoaguláeiót előnyben részesítik [2, 14]. Kiújulása előfordulhat [2].

összefoglalás

Intraoralis amputációs neuromát írnak le. Tárgyalják az amputációs neuroma kialakulásával, klinikumával, diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatos kérdéseket.

IRODALOM: 1. Boros S.: Fogászati pathologia. Medicina, Budapest, 1961. — 2. Bugyi Gyakorlati sebészet. II. Medicina, Budapest, 1961. — 3. Calm, L. R.: Amer. J. Orthodont. 25, 190 (1939). — 4. Gorlin, R. J., H. M. Goldman: Thoma’s Oral Pathology. Mosby, St. Louis, 1970. — 5. Harangiig L.: A kórbonctan elemei. I. Medicina. Budapest, Í966. — 6. Hecht, S. S.: Oral Surg. 10, 475 (1957). — 7. Langer, E.: Histopathologie der Tumoren der Kiefer und der Mundhöhle. Thieme, Stuttgart, 1958.

— 8. Lucas, R. B.: Pathology of Tumours of the oral tissues. Churchill, London, 1964.

— 9. Oringer, M. J.: Oral Surg. 1, 1135 (1945). — 10. Orosz M., Divinyi T.: Fogorv. Szle. 69, 69 1976. — 11. Putz, M., G. Meulemans: Acta Stomatol. Belgica 4, 463 (1968).

— 12. Robinson, M., H. C. Slavkin: J. Am. Dent. A. 70, 662 (1965). — 13. Swanson, H. H.: Oral. Surg. 14, 317 (1961). — 14. Trodahl, J. N., G. W. Carroll: Oral Surg. 24, 563 (1967). — 15. Vámos I., Csiba Á.: Fogorv. Szle. 58, 143 (1965).

M. О p о с, А. Чиба: Ампутационная неврома подбородочного нерва

Авторы описывают интраоральную ампутационную неврому. Они рассматривают вопросы возникновения, клинической картины, диагностики и терапии ампутационной невромы.

Orosz, М. a. Á. Csiba: Amputation-neuroma of the mental nerve

Case report upon a 26 у old female. Pathogenesis, clinical features, diagnosis and therapy of the pathosis are briefly surveyed.

Orosz, M. und A. Csiba: Amputationsneurom des N. mentalis

Belicht über ein bei einer 26j Frau operiertes Amputationsneurom des N. mentalis. Die Fragen der Entstehung, Klinik, Diagnostik und Therapie wurden kurz abgehandelt.