Fogorvosi szemle, 1977 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1977-03-01 / 3. szám
ZÁRÓDÁSI VISZONYOK 91 Megbeszélés Az elmondottakat orthodontiai szemszögből mérlegelve, hatos-extractiót a következő indikációk alapján végezzünk, lehetőleg fogszabályozó kezelés, illetve ellenőrzés mellett. 1. Ha a fog prognózisa rossz. 2. Ha a hézag záródása disztális irányból kívánatos, az extractiót akkor végezzük, mikor a praemolarisok már jelen vannak és a hetesek röviddel előtörésük előtt állnak. 3. Ha a hézagot meziális irányból kívánjuk zárni, az extractiót a hetesek áttörése után végezzük. 4. Neutrális harapás esetében sokszor kell kiegészítő extractiót végeznünk az antagonista kvadránsban. 5. Disztálharapás esetében alsó fogsorban lehetőleg ne extraháljunk. 6. Meziálharapásban kerüljük a felső hatos extractióját. Végszóként még hivatkozom Hotzra (cit. 9.): „Mint fogszabályozó orvos ellene vagyok a hatos-extractiónak, mint gyakorló fogorvos elismerem, hogy bizonyos esetekben elkerülhetetlen”. összefoglalás 402 válogatatlan 8—14 éves tanulón a maradó első molaris extractiója után csupán 21%-ban találtak jó okklúziós állapotot. Ezzel felhívjuk a figyelmet arra, hogy maradó első molárist lehetőleg ritkán extraháljunk és az okklúziós állapotot is mindig vegyük figyelembe. IRODALOM: 1. Adler P., Záray E.: Konzerváló fogászat. Medicina, Budapest, 1961. — 2. Adler P., Gergely L.: Fogorv. Szle. 44, 104 (1961). — 3. Finn, S. B.: J. Dent. Child. 26, 361 (1969). — 4. Gaertner, К.: Fortschr. Kieferorthop. 26, 360 (1966). — 6. Gergely L.: Fogorv. Szle. 44, 149 (1961). — 6. Hausser, E.: Fortschr. Kieferorthop. 28, 491 (1967). — 7. Nawrath, K.: ZWR 84, 63 (1976). — 8. Picton, D. C.: Brit. Dent. J. 118, 254 (1966). — 9. Reichenbach, E.: Fortschr. Kieferorthop. 28, 441 (1967). — 10. Rinderer, L.: Fortschr. Kieferorthop. 31, 316 (1971). — 11. Schwarz, A. M.: Lehrbuch der Gebissregelung. Bd. 2. Urban u. Schwarzenberg, Wien—Innsbruck, 1966. — 12. Stolze, A., Taatz, H.: Fortschr. Kieferorthop. 32, 327 (1971). — 13. TóthP., Dénes J.: Gyermekfogászat—Fogszabályozás. Medicina, Budapest, 1973. Г. Рехак, Э. Шебештьен: Окклюзионное состояние после удаления постоянных первых моляров На 402 неподобранных учащихся в возрасте от 8 до 14 лет авторы обнаружили после удаления постоянного первого моляра только в 21% хорошее окклюзионное состояние. В связи с этим авторы указывают на то, что постоянный первый моляр следует по мере возможности удалять редко и что всегда нужно учитывать окклюзионное состояние. Rehák, G. nad Е. Sebestyén: Occlusion in children after extraction of one or more of the first permanent molars 111 sequelae of early first molar extraction are shown in selected persons. Early first molar extraction is not a means of orthodontic therapy but may be unavoidable in some children because of severe destruction of the tooth units. Rehák, G. und E. Sebestyén: Die Okklusionsverhältnisse von Jugendlichen nach der Extraktion eines oder mehrerer der ersten bleibenden Molaren Es wurden an Beispielen die üblen Folgen dieser Extraktionstherapie gezeigt. Die Extraktion der ersten Molaren ist keineswegs als eine orthodontische Therapie anzusehen ; sie ist vielmehr eine gelegentlich unvermeidliche Notlösung.
