Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-03-01 / 3. szám
78 BOGI I. DR.—BERÉNYI B. DR. Fogorvosi Szemle 69. 78—80. 1976. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának (igazgató: Berényi Béla dr. egyetemi tanár), Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekjogászati és Fogszabályozási Klinikájának (mb. igazgató: Tóth Pál dr. egyetemi docens) közleménye A prognathia műtéti korrekciójában alkalmazott új sínezési eljárás írta: BŐGI IMRE dr. és BERÉNYI BÉLA dr. A dysgnathiák műtéti korrekciójában — a szájsebészeti traumatológiához és az állcsontok helyreállító sebészetéhez hasonlóan — az érintett csontok nyugalmát a gyógyulási időszak alatt sínezéssel kell biztosítani. A prognathia sebészi korrekciójára több műtéti eljárást írtak le, a lényegük azonban közel egyforma. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti Klinikáján a Kö/e-módszer Berényi által módosított változatát alkalmazzuk sikeresen [4]. Az eljárás lényege, hogy a felső első praemolarisok valamint alveolusuk buccalis falának eltávolítása és az ennek megfelelő szélességű palatinalis rész haránt ostektomiája után az extrahált fogak alveolusának apicalis végéből az apertúra piriformisig osteotomiát végzünk a fogak gyökércsúcsa felett. Ezután intraoralis metszésből leválasztjuk a septum nasi bázisát. A beavatkozás után a front- valamint a szemfogakat tartalmazó maxilla-rész mobilizálható, és a frontfogak a kívánt helyzetbe állíthatók. Az új pozícióban történő csont összeforradás, a jó callus-képződés érdekében, a gyógyulás egész időtartama alatt nyugalmi helyzetben kell tartani a tőrvégeket, ezért a felső fogívre sínt kell helyezni. Az orthodontiai célból végzett műtétekben alkalmazott sínekkel szemben támasztott követelményeket a következőképpen összegezhetjük: 1. Megbízható tartós rögzítés. 2. Az occlusiós felszín szabadon hagyása. 3. Egyszerű kivitelezés, egyszerű alkalmazhatóság és műtét közben — ha szükséges — kisebb korrekciókat lehessen rajta eszközölni. 4. Higiénikus legyen. 5. Aránylag kedvező esztétikai hatása legyen és a fogak zománcfelszínén sérüléseket ne okozzon. A prognathia-műtétekben általában a következő rögzítéseket alkalmazzák: A fogszabályozó ívekhez hasonló sínek — amelyeknek lényege, hogy műtét előtt a felső első molárisokra gyűrűket ragasztanak. Operáció közben a molárisokon levő gyűrűk buccalis zárjába helyezik a műtéti modell alapján előzetesen meghajlított labialis drótívet, majd ehhez rögzítik a fogakat a drótligatúrákkal [1, 5]. Az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai államban a multiband fogszabályozó készüléket alkalmazzák legelterjedtebben, kis módosítással, a dysgnathiák műtéti korrekciójában, rögzítés céljára [3, 6], Akrilát sínek — a műtéti gipszmodellre elkészítik a felső fogak koronáját fedő akrilát sínt, és közvetlen a műtét után cementtel a fogívre ragasztják [7]. Öntött fém sínek — amelyeknek kétféle változata használatos: az egyszerű sín [1], és a többrészes sín [2], Az öntött sínek anyaga lehet ón, ezüst, ergo vagy kobalt-króm ötvözet. Több éves klinikai tapasztalatok alapján ezen sínek közül egyik sem felelt meg maradéktalanul a követelményeknek, ezért egy új rögzítési módszert dolgoztunk ki, amelynek lényege a következő: Az orthodontiai rendellenességeket korrigáló műtét modelljét a páciens fogazatáról készített tanulmányi gipszmintán elvégezzük, és beállítjuk a legkedvezőbb occlusiót (1. ábra).
