Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-02-01 / 2. szám

56

MEGYERI GYÖRGY DR. ÉS MTSAI

Reogrammján megfigyelhető a csomóképződés a felhágó ágon, továbbá a megnyúlt 0,64 sec-os PT, és a nagyon tagolt dikrot szár. Ezek obliterativ érelváltozások irányába mutató jelek.

A szerzők ezúton köszönik meg Tóth Emil dr. főorvosnak (MÁV Kórház. Érbeteg gondozó.) a vizsgálatok beállításában nyújtott értékes segítségét.

Összefoglalás

A szerzők Biokomb-5 készülék segítségével 20 egészséges fiatal férfi mandibuláris reogrammját vették fel. A görbék analízise során megállapították, hogy 1. az EKG görbe Q hulláma után 0,26 sec-mal kezdődik a pulzushullám belépését jelentő anakrot szár, 2. a csúcs elérésének ideje (peak time, PT) 0,30 secundum, 3. a hullámok magassága elérte, inkább meghaladta a 0,5 Ohm ellenállású mesterséges jel magasságát. Az intakt keringésű állkapocsról levehető reogramm leírása után két kóros görbét mutatnak be.

IRODALOM: 1. Allison, R. D. et al.: Angiology, 24, 94 (1973). — 2. Bonora, L. : Ann. Stomat. (Roma), 4, 295 (1957). — 3. Brown, A. C. et ál.: Arch. Oral. Biol., 11, 547 (1966).—4. Burnette, E. W., Hohn, W. O.: J. Dent. Res., 42, 1038 (1963).—5. Dunker, L.: Die Naturwissenschaften, 49, 210 (1962).— 6. Holzer W., Polzer K.: Orvosok Lapja, 21, 1297 (1946). — 7. Jaeger, H. et al.: Klin. Wschr., 50, 967 (1972). — 8. Jenker, F.: Wiener Med. Wschr., 69, 619 (1957). ■—9. Koeppen, S.: Münch. Med. Wschr., 90, 607 (1943). — 10. Kusztos D.: A rheographia szerepe a peripheriás vérkeringési zavarok diagnosztikájában és a therapiás hatások megítélésében. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1970.— 11. Mann, H.: Proc. Soc. Exp. Bioi. Med., 36, 670 (1937). —- 12. Nevrtal, M., Kucera, J.: Diagnostica, 4, 368 (1966). — 13. Prokhonchukov, A. A. et al.: Stomatologia (Moscow), 49, 5 (1970). — 14. Prokhonchukov, A. A. et al.: Stomatologia (Moscow), 50, 17 (1971). — 15. Schmiedbauer, F., Schreiber, W.: Med. Welt, 18, 1084 (1967). — 16. Upthegrove, D. D. et al.: J. Dent. Res., 45, 1115 (1966). — 17. Urai Tj. : Az orvostud. aktuális problémiái. 1, 91 (1969).

fl. M e s h e p h, M. UlefieuiTbeH, 3. Caßo: PeoepatßunecKue uccnedoeanun na ueAwcmu

AßTopbi cgeJiajiH peorpaMMy HHMmefi qeniocTH y 20 MOJiogbix my>khhh. Ohh ycTaHOBHJiH, mto: 1. Mepe3 0,26 ceKyHg nocjie noHBJieHHH 3yőua, Ha 3Kr HaiHHaeTCH aHaxpoTH- qecKHH oTpe30K, yKa3biBaromHH Ha HacTyruiemie nyjibcoBoft bojihh; 2. BpeMH gocTHHceHHH BepxyiuKH (peake time, PT) 0,30 ceKyHg; 3. BbicoTa 3yßnoB gocTHrana h npeBbiuiajia BbicoTy HCKyccTBeHHoro 3HaKa npw conpoCTHBJieHHH B 0,5 omob.

D r. G y. Megyeri, D r. M. Sebestyén und Dr. Emilia Szabó: Rheo graphische Untersuchung des Unterkiefers

Aufgrund des mandibularen Rheograms von 20 gesunden jungen Männern konnte festgestellt werden, dass 1. der, den Eintritt der Pulswelle darstellender anakrotischer Schenkel 0,26 sec nach der Q-Zacke des EKGs beginnt, 2. der Gipfel (peak time PT) in 0,30 sec. erreicht wird, 3. die Wellenhöhe die Höhe des artifiziellen Zeichens von 0,5 Ohm-Widerstand erreichte oder eher übertraf.