Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-02-01 / 2. szám
54 MEGYERI GYÖRGY DR. ÉS MTSAI csúcs, majd a lejtős lefutású ún. dikrot szár, melynek középső harmadában csomóképződés figyelhető meg. 1. ábra. 20 éves egészséges férfi reogrammja. Felül: időjelzés, középen: a paralel felvett EKG görbe, alul: reogramm. A görbe folyamatosságát az általunk alkalmazott 0,5 Ohm ellenállást reprezentáló hitelesítési jelek szakítják meg 20 reogramm analízise során a következőket lehetett megállapítani: 1. Az EKG görbe Q hulláma és az anakrot szár indulása közt 0,26 sec. idő telt el. Jó közelítéssel tehát 0,26 sec.-ra tehető a pulzushullám terjedési ideje a bal kamrától az a. alv. inferior kérdéses szakaszáig. 2. Mértük a csúcs elérésének idejét (2. ábra), mint az erek állapotáról tájékoztató adatot [1, 10]. A csúcs elérésének ideje (peak time, PT) 0,30 secundum volt. 3. Vizsgáltuk a hullámok amplitúdóját (2. ábra). Egy-egy konkrét esetben az amplitúdó csak az ismert ellenállású hitelesítési jel értékének relációjában adhat megbízható információt. Ilyen viszonylagosság mellett úgy találtuk, hogy az amplitúdó normális körülmények között legalább eléri, inkább meghaladja a 0,5 Ohm ellenállású jel magasságát. 2. ábra. H: hitelesítés ismert ellenállással, FT: a csúcs elérésének ideje (peak time), A: amplitúdó Megbeszélés Az irodalomban nagyobb mandibularis segmentumra vonatkozó reográfiás adatot nem találtunk. Mérési eredményeink — ebben a vonatkozásban — alapvető adatoknak értékelhetők. Ily módon csak más perifériás reogrammokkal tudjuk összehasonlítani. Az összevetés során kitűnt, hogy talált PT értékeink nagyobbak, mint a Schmiedbauer és Schreiber [15] mérési alapján a perifériára (végtagokra) elfogadott 0,18 sec, vagy ez alatti érték. Az intakt
