Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-02-01 / 2. szám

HIGIÉNÉ INDEX

43

4. táblázat

A protézisek tisztasági foka és a nem allergiás stomatitis prothetica együttes előfordulása (átvizsgált fogsorok száma: 592)

Szájhigénia faktor

Protézisek

száma

Stomatitis prothetica

száma

Tiszta protézis..........

121

4

Tisztátalan protézis

367

26

Extrém piszkos protézis......................

104

19

5. táblázat

Magas OHI-S index és a stomatitis ulcerosa együttes előfordulása (gingivitis ulcerosa jelenlétében)

Stomatitis

OHI-S index

Esetszám

ulcerosa

száma

2,1—3,0

64

0

3,1—4,0

82

6

4,1—5,0

77

15

Az 1. táblázatban feltüntetett többi szájhigéniás tényező szájbetegséget okozó szerepét anyagunkban klinikailag valószínűsíteni nem tudtuk. Kiderült azonban az, hogy ha a szájüregben a higénia nem kielégítő, a szájnyálkahártya különböző fokban veszélyeztetett. Mind az egyén, mind a populáció vizsgálatnál fel kell hívni a figyelmet erre a lehetőségre. Ezért javasoljuk az egész szájüreg higéniás állapotának feltüntetését vizsgálati kartonjainkon. Mivel nemzetközileg elfogadottan az OHI index, illetve ennek egyszerűsített formája az OHI-S index (Green és Vermillion 3) jelzi leggyakrabban a fogíny higéniás állapotát, az OHIT, azaz az oral hygiene index total jelezheti az egész szájüregi higiénia fokát.

Számszerű kifejezése ehhez alkalmazkodva leírható a következőképjjen: pl. az OHI = 3,0, az OHIT = 3,0 +0, vagy 3,0+1, vagy 3,0+2, ami annyit jelent, hogy a rossz fogíny higénia mellett a szájüreg többi részének higéniafoka+0 = kifogástalan, +l = rossz, +2 = rossz + szájbetegség van jelen. A diagnózis feltünteti, hogy konkrétan milyen szájbetegségről van szó. Amennyiben a száj fogatlan, úgy az OHIT simán felírható úgy, hogy OHIT = 0, = 1, =2.

A szájüreg higéniás állapotának jelentőségét különböző szempontból értékelhetjük :

1. az ún. T art pour T art higénia, amely a jó közérzet és a perszonális higénia szerves része;

2. az általános állapot, betegség, lelki depresszió, szenilitás, imbecillitás jelzőjeként;

3. a szájnyálkahártya épségének egyik biztosítékaként.

Mindhárom szempont fontosnak látszik. Bár a szájnyálkahártya betegségek és a száj higénia foka közötti direkt összefüggés kísérletes bizonyítása még hátra van, szájbeteg osztályunk anyagának klinikai értékelése felhívja a figyelmet e faktor patogenetikai jelentőségére, és javaslatot teszünk az igen egyszerű és megelőző kutatásokhoz kapcsolódó index bevezetésére, amely most már valóban a nevének megfelelően az egész szájüreg higéniás állapotát jelezné.

IRODALOM: 1. Afonsky, D.: Saliva and its Relation to Oral Health. Birmingham, Alabama Press, 1961. —2. Burnett, 8. W.—Scherp, H. W.: Oral Microbiologie and Infections Disease Williams and Wilkins, Baltimore, 1957.— 3. Oreen, J. G. and Vermillion, J. R.: Oral Hygiene Research and Implications for Periodontal care. J. Dent. Res. 50, 184 (1971). — 4. Jenkins, G. N.: The Physiology of the Mouth. Blackwell, Oxford, 1966. — 5. Matter, J.: Indices parodontaux: Analyse Critique. Parodontologie,