Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-09-01 / 9. szám
PARANEOPLASIÁS SZINDRÓMA 267 hártyát érintik. Dg.: Pemphigoid coniunctivae? Stevens—Johnson szindróma? Entropium pp. inf. 1. u. A bőr, szájnyálkahártya és a szem állapota miatt per os szteroid kezelésben részesült, ennek hatására a bőr- és a nyálkahártyák állapota javult. Két hét elteltével mammatumorát, valamint az axillaris metastasisokat a Sebészeti Klinikán eltávolították; a beteget ezután ismét a Stomatologiai Klinika fekvőosztályán helyeztük el (4. ábra). Tíz nappal a műtét után szem- és szájnyálkahártya-panaszai fokozatosan csökkentek, a tizennegyedik napon teljesen meg is szűntek. A bőr hólyagos eruptiói ekkor még változatlanok maradtak, ezért a Bőrklinikán vették kezelésbe. A bullosus bőrjelenségek változatlanságának, majd szaporodásának oka egyrészt tüdő-metastasis (röntgenológiailag ki nem zárt lehetősége) lehetett, másrészt a közben elkezdett 5. ábra 6. ábra 5. ábra. Műtét után 5 héttel a nyakon elmúltak a hólyagos eruptiók 6. ábra. öt héttel a műtét után az ajkon és szájpadon sem látszanak eruptiók posztoperatív sugárkezelés. Több megfigyelés szerint ugyanis a malignus daganat besugárzására újabb hólyagos eruptiók keletkeznek (Hu-sz és mts., Jablonska, Skog). Egy hónap elteltével ezek a bőrtünetek is megszűntek, szemén és száj nyálkahártyáján friss eruptiókat nem észleltünk (5—6. ábra). Eél évvel a műtét után szemén gyulladásos tünet nincs, száj nyálkahártyája teljesen gyógyult, a bőrön kóros elváltozásokat nem észleltünk. A magát a szükséges műtétnek csak késve alávető beteg 1974 márciusában halt meg. Közben újabb bőr- és szájeruptiói nem mutatkoztak. A bevezetőben említettük, hogy a malignus tumorokat kísérő bőrjelenségek a legkülönfélébb formákban mutatkozhatnak, patomechanizmusuk sem egységes. Ezzel összhangban a paraneoplasiás szindróma szájtünetei is más-más képet adhatnak aszerint, hogy autoimmun, allergiás vagy toxikus tünetek dominálnak, s talán attól is függően, hogy a száj jelenségek melyik belső szervnek milyen tumorához csatlakoznak. Betegünket azért tartottuk bemutatásra érdemesnek, mert az általunk hozzáférhető stomatologiai szakirodalomban paraneoplasiás szindrómáról részletekbe menő leírást, ill. elemzést nem találtunk. Betegünkön a száj-garat-nyálkahártya, kötőhártya és bőr eruptióit azért tarthatjuk paraneoplasiás manifesztációknak, mert: 1. meglevő malignus tumorhoz társultak; 2. szteroidokkal a tumoron bekövetkező változás nélkül csökkenthetők, ill. megszüntethetők voltak; 3. a malignus tumor eltávolítása után további kezelés nélkül elmúltak.
