Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-07-01 / 7. szám
196 FERENCZI IDA DR. ÉS MTSAI képességgel rendelkeznek. E behatoló képesség a gombák enzim rendszereivel függ össze. A kóros elváltozásból kimutatható gombák általában nagyobb hyase aktivitással rendelkeznek [16]. Közismert, hogy a Candida-fajok a cukorbontás folyamán savakat termelnek, s ezért Wandelt [9] vizsgálatai szerint zománcoldó tulajdonsággal is rendelkeznek. Staib [17] szerint a Candida albicans a fehérjéket denaturálja és lebontja, tehát proteolytikus hatású. Nosal és Svec [18, 19] a Candida sejtek falában glucoproteidek hisztaminszerű hatásáról számolnak be. Savtermelő és proteolytikus tulajdonságaik alapján a Candida-fajok, de elsősorban a Candida albicans, — Wandelt [9] szerint — közvetlenül részt vehetnek a caries előidézésében. A közvetlen cariogén hatáson kívül, közvetett szerepük is lehet, mivel a Candida fajok sejtjeiben felhalmozódó vitaminok (mint a biotin, riboflavin, pantotensav, niacin) a Candida albicanssal szinergista módon élő Streptococcus fajok vitaminigényét elégítik ki [20], így a caries előidézésében jelentős szerepet játszó Streptococcus mutans életfeltételeit is kedvezően befolyásolják. Ezenkívül a Lactobacillus fajok számára is létfontosságú anyagokat termelnek, amit in vitro kísérletekkel is bizonyítottak [21, 22]. A Candida-fajok feltételezett cariogén szerepe mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk a szuvas fogak Candida rezervoár szerepét sem, mert szisztémás megbetegedések fókuszai lehetnek [4, 23]. IRODALOM: 1. World Health Organization. Technical Report Series No. 494. 1972. — 2. Lelkes K.: Fogorv. Szle., 54, 40 (1961). — 3. Nőtte, A. W.: Oral Microbiology. Mosby, Saint Luis, 1973. 190. o. —4. Grodzka, K.: Polish Medical Journal, 8,1004 (1969). 5. Lodder, J. ed.: The Yeasts, North-Holland Publ. Co. Amsterdam—London 1970. 72. o. 6. Schmitt J. A.: Mycopathologia et Mycologia Applicata, 43, 65 (1971). — 7. Hodson, J. J., Craig, G. T.: The Dental Practitioner, 22, 296 (1972). — 8. Gergely L. and Uri J.: Arch. Oral. Biol., 3, 125 (1961). — 9. Wandelt, S.: Dtsch. zahnärztl. Z. 24, 486 (1969). — 10. Mahlens, K.: Medsche Klin., 50, 1414 (1955). cit. Hodson, J. J. —Craig, G. T.: The Dent. Pract., 8, 22 (1972). — 11. Székely I.: Fogorv. Szle., 46, 199 (1953). — 12. Krasse, B.: Journal. Dent. Ass. South. Africa, 10, 416 (1955).—cit. Schmidt, J. A. 13. Van der Walt, J. P.: cit: Vörösné Felkai Gy. — 14. Passos, Do. O. M.: cit. Vörösné Felkai Gy. — 15. Nyárády J.: Fogorv. Szle., 58, 111 (1965). — 16. Flórián E.: Gombás betegségek felismerése és kezelése. Medicina, Budapest, 1969. 176. o. — 17.Staib, F.: „Diagnostik” 7, 537 (1974). — 18. Nosáli K.: Journal of Hygiene, Epidemiology, Microbiology and Immunology 18, 337 (1974). — 19. Svec, P.: Journal of Hygiene Epidemiology, Microbiology and Immunology, 18, 373 (1974). — 20. Nevin, T. A.: Journal of Bact. 67, 217 (1954). — 21. Lelkes K.: A szájnyálkahártya intermedier zónáinak pathophysiologiai jelentősége. Kandidátusi értekezés. 1969. — 22. Joung, G.—Krasner, R. J.—Judkofsky, P. L.: Journal of Bact. 72, 525 (1956). — 23. Felkai Gy., Nyárasdy I., Ferenczil.: Budapesti Közegészségügy, 1, 20 (1974). — 24. Vörösné Felkai Gy.: Hazai adatok az emberi szervezet sarjadzógomba flórájához. Doktori értekezés. 1963. H. O e p e H u H, W. H a p a iü a h, A- íejiKan: Pom nomcywupix zpuÖKoe e amuojiozuu Kapuo3a ABTopw npoBejiH y 210 jum 420 MHKOJiormiecKHx uccjiegoBaHHH H3 Kapno3Hoft nojiocra h c meBHOíí noBepxHOCTH gecem B 30,5% i<apno3Hbix nojiocTeü oÖHapyweHbi noMKyiomiie rpnÖKH, Han6ojiee Macro rpyőOK mojiomhhuh, a Ha aecHax TOJibKO b 12,4%. AßTopbi HauuiH CBH3b Mextfly nojio>KHTejibHocTbK) BbiHBJieHHH noHKyiomHX rpnöKOB h noBbimeHHeM noKa- 3aTejiH DMF I. I. Ferenczi, I. Nyárasdy und Gy. F e 1 k a i: Die Rolle der Sprosspilze in der Kariesätiologie Aus der kariösen Kavität und von der buccalen Gingivalfläche wurden 420 mykologische Untersuchungen an 210 Personen unternommen. Sprosspilze, am häufigsten Candida albicans, waren in 30.5% der kariösen Kavitäten, gegenüber den 12.4% an der Gingiva vorhanden. Das Vorkommen der Sprosspilze war doppelt so häufig im Falle einer Caries profunda als bei der Caries media. Es konnte auch ein Zusammenhang zwischen Positivität der Sprosspilze und dem DMF-Index festgestellt werden.
