Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-07-01 / 7. szám
1976. július LXIX. évfolyam 7. szám FOGORVOSI SZEMLE Fogorvosi Szemle 69. 193—196 1976. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikájának (igazgató: Bánóczy Jolán egyetemi tanár) és a Budapest Fővárosi Közegészségügyi-Járványügyi Állomás (igazgató: Oács Ferenc dr.) közleménye A sarjadzógombák szerepe a caries kóroktanában írta: FERENCZI IDA dr. — IYÁEASDY IDA dr. — FELKAI GYÖRGYI dr. A caries multikauzális megbetegedés, s az egyes etiológiai tényezők között a mikrobák döntő szerepet játszanak. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a cariogén diétán tartott kísérleti állatokon mikrobák jelenléte nélkül cariest előidézni nem lehet. Az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott kutatási témák között szerepel mindazon mikrobák vizsgálata, amelyek a szájüregben előfordulnak, illetve abból kitenyészthetők [1]. A legtöbb figyelmet eddig a Streptococcus és a Lactobacillus fajokra fordítottak. Míg a Streptococcus mutans szerepe elfogadott tény, addig az egyéb Streptococcus fajok pl. a Streptococcus sanguis közvetlen cariogén szerepe még vitatott. Vita tárgyát képezi a Lactobacillusok szerepe is [1]. Szóba kerültek, mint kórokozók az Actinomyces, Leptotrichia [2] és a Veillonella fajok [3], továbbá az utóbbi években a gombák közül a Candida fajok is. Grodzka [4] vizsgálata szerint ugyanis a carieses fogak és a sarjadzógombák száj beli előfordulási aránya között összefüggés van. Munkánk során irodalmi adatok és saját vizsgálataink alapján a sarjadzógombák cariogén szerepével kívántunk foglalkozni. Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálati anyagot a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikáján jelentkező, válogatás nélküli betegektől vettük. 210 egyénnél végeztünk kettős mikológiái leoltást; a fogak szuvas üregéből, valamint a fogat körülvevő feszes íny buccalis felszínéről. A vizsgálati anyagot platina-kaccsal vettük és Csillag-féle melaszagar táptalajra szélesztettük, majd 48 órás 37 °C-os inkubáció után a kitenyésző sarjadzógombákat izoláltuk. A meghatározásokat Lodder élesztő monográfiája [5] alapján végeztük. A szuvas fogakat caries media és profunda felosztás szerint csoportosítottuk és meghatároztuk egyénenként a DMF indexet. Vizsgálataink célja volt, megállapítani 1. A szuvas fogakban és a szuvas fogat körülvevő feszes ínyen előforduló sarjadzógomba fajokat. 2. A sarjadzógombák előfordulását caries media és profunda szerint. 3. Van-e korreláció a szájüregben levő szuvas fogak száma és a sarjadzógombák előfordulása között.
