Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-06-01 / 6. szám
KOMPOZÍCIÓS TÖMŐANYAGOK 185 3. ábra. Az odontoblastok vacuolás de gener álódását, valamint kifejezett reticularis atrophiát mutató fogbélszövet. Alábélelés nélkül végzett Palakav tömés után 35 nappal. H. E. 400 X nagyítás A szövettani készítmények képeiből az is kitűnik, hogy a metilmetakrilát bázisú tömőanyagok fogbél károsító hatása nagyobb, mint a poliészter bázisúaké. A metilmetakrilát bázisú tömőanyaggal készített tömések után sejtszegényebb fogbélszövetet, nagyobb mérvű reticularis atrophiát és az odontoblastok fokozottabb vacuolás degenerációiát észleltük. Klinikai vizsgálataink eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a kompozíciós tömőanyagokkal jó széli zárást biztosító töméseket lehet készíteni. A tömések a szokásos igénybevételnek tartósan ellenállnak. Abráziós jelenségeket, valamint oldódást a hagyományos tömőanyagokénál lényegesen kisebb mértékben észleltünk. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a kompozíciós tömőanyagok alkalmazása esetében is a Black-féle cavitas alakítási elveket szem előtt kell tartani, mert bár azok a kémiai rögzítő erők, amelyek egyes kompozíciós tömőanyagok esetében, mint az eddigi ez irányú kutatási eredményekből feltételezhető, 4. ábra 5. ábra 4. ábra. Concise tömés után 65 nappal készült szövettani kép. Ép fogbélszövet és széles rétegben kialakult praedentin réteg. H. E. 600 X nagyítás 5. ábra. A Weil-féle zóna kiszélesedett. Elszórtan még néhány kereksejt a fogbélszövetben. A kötőszöveti sejtek csökkent száma mellett kezdődő reticularis atrophia. Az odontoblastok aktív működésére utaló vékony praedentin réteg 30 nappal Adaptic tömés után. H. E. 600 X nagyítás
