Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-06-01 / 6. szám

176 KOMÁRI JÖZSEF DR. Fogorvosi Szemle 69. 176—180 1976. A Központi Stomatoloyiai Intézet (igazgató: Orsós Sándor dr. egyetemi tanár) közleménye A Medident rögzített fogpótlásokkal szerzett klinikai tapasztalatok Irta: KOMÁÉI JÓZSEF dr. A felszabadulást követő társadalmi fejlődés egészségügyi téren megnyilvánuló eredményeként a Népgazdasági Tanács 1952-ben 433/1952. sz. határozatával elrendelte a biztosítottak és igényjogosult családtagjaik részére a korona és hídfogpótlás bevezetését. Az egészségügyi miniszter 83/87/1953. Eü. M. sz. uta­sítása ezt a fogászati ellátást az esztétikus hídmunkákra is kiterjesztette. Az idézett rendeletek gyakorlati megvalósítása igen nagy feladatot rótt az ellátó hálózatra, ezen belül a Központi Stomatologiai Intézetre is. A Kende által irányított szakmai vezetés kimagasló érdeme, hogy e feladatot példás szakmai igényességgel kívánta megoldani. Erre utalnak az Intézet által akkoriban ki­dolgozott, az említett fogpótlások készítésére vonatkozó irányelvek, amelyek többségükben még ma is elfogadhatók. Ennek jelentősége azzal mérhető le, hogy a rögzített pótlások készítésének technológiai feltételei napjainkban nő­nek fel a kezdetben támasztott elvi követelményekhez. Szocialista egészségügyünk fejlődésének egyik legjelentősebb, fogászati vo­natkozású állomását jelenti, hogy a Fogtechnikai Vállalat a Bremer Gold­schlägerei céggel együttműködve megteremtette az egyben öntött rögzített fogpótlások — ezek között a nem nemes fémre (Wiron) égetett porcelán (Biodent) pótlások (Medident) készítésének laboratóriumi feltételeit. A hazai irodalomban a fémkerámia történetéről (Földvári—Huszár, 12), a Medident módszer alkalmazásának általános irányelveiről (Szondy, 10), tech­nológiájáról (Kivovics, 6), a lenyomattal szemben támasztott követelményekről (Kaán, 4), az eljárás speciális felhasználhatóságáról (Sántha és Tóth, 8), vala­mint hasonló jellegű módszerek külföldi tapasztalatairól (Grundier, 3, Weis­­mann, 1) kielégítő tájékoztatások jelentek meg. A külföldi irodalomban az e témakörrel foglalkozó közlemények mintegy más­fél évtizeddel korábbi keltezésűek. Ezek zöme azonban a nemesfémre történő porcelán égetés tapasztalatairól számol be. E kombináció hazai bevezetése a közel­jövőben egyrészt anyagi okokból, másrészt azért sem várható, mert a külön­böző eljárások (pl. „Permadent” „Microbond”) szabadalmazottak, s így csak a licenced rendelkező laboratóriumok készíthetik azokat (Leibowitch, 7). A nem nemesfémre égetett porcelán pótlások klinikai megfigyelésen alapuló katam­­nesztikus ellenőrzéséről szóló beszámolók, valamint hazai tapasztalatok hiá­nyában szükségesnek látszott a Medident módszer használhatóságának nagyobb beteganyagon történő megvizsgálása. Ezt a feladatot Intézetünk Mechanothe­­rapiás és Rögzített-fogpótlási Osztályának szakorvosai a Központi Stomatolo­giai Intézet és a Fogtechnikai Vállalat között létrejött tudományos, szocialista szerződés alapján végezték el. Az ellenőrző vizsgálatok szempontjai A vizsgálatok az állami fogbetegellátás lehetőségeinek és körülményeinek figyelembevételével az indikáció, a tervezés, az előkészítés és lenyomatvétel kérdéseinek tisztázására irányultak. Az ellátott esetek, pótlások számát, ez utóbbiak szerkezeti részleteit indikációk szerint az 1. táblázat tünteti fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom