Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-06-01 / 6. szám
176 KOMÁRI JÖZSEF DR. Fogorvosi Szemle 69. 176—180 1976. A Központi Stomatoloyiai Intézet (igazgató: Orsós Sándor dr. egyetemi tanár) közleménye A Medident rögzített fogpótlásokkal szerzett klinikai tapasztalatok Irta: KOMÁÉI JÓZSEF dr. A felszabadulást követő társadalmi fejlődés egészségügyi téren megnyilvánuló eredményeként a Népgazdasági Tanács 1952-ben 433/1952. sz. határozatával elrendelte a biztosítottak és igényjogosult családtagjaik részére a korona és hídfogpótlás bevezetését. Az egészségügyi miniszter 83/87/1953. Eü. M. sz. utasítása ezt a fogászati ellátást az esztétikus hídmunkákra is kiterjesztette. Az idézett rendeletek gyakorlati megvalósítása igen nagy feladatot rótt az ellátó hálózatra, ezen belül a Központi Stomatologiai Intézetre is. A Kende által irányított szakmai vezetés kimagasló érdeme, hogy e feladatot példás szakmai igényességgel kívánta megoldani. Erre utalnak az Intézet által akkoriban kidolgozott, az említett fogpótlások készítésére vonatkozó irányelvek, amelyek többségükben még ma is elfogadhatók. Ennek jelentősége azzal mérhető le, hogy a rögzített pótlások készítésének technológiai feltételei napjainkban nőnek fel a kezdetben támasztott elvi követelményekhez. Szocialista egészségügyünk fejlődésének egyik legjelentősebb, fogászati vonatkozású állomását jelenti, hogy a Fogtechnikai Vállalat a Bremer Goldschlägerei céggel együttműködve megteremtette az egyben öntött rögzített fogpótlások — ezek között a nem nemes fémre (Wiron) égetett porcelán (Biodent) pótlások (Medident) készítésének laboratóriumi feltételeit. A hazai irodalomban a fémkerámia történetéről (Földvári—Huszár, 12), a Medident módszer alkalmazásának általános irányelveiről (Szondy, 10), technológiájáról (Kivovics, 6), a lenyomattal szemben támasztott követelményekről (Kaán, 4), az eljárás speciális felhasználhatóságáról (Sántha és Tóth, 8), valamint hasonló jellegű módszerek külföldi tapasztalatairól (Grundier, 3, Weismann, 1) kielégítő tájékoztatások jelentek meg. A külföldi irodalomban az e témakörrel foglalkozó közlemények mintegy másfél évtizeddel korábbi keltezésűek. Ezek zöme azonban a nemesfémre történő porcelán égetés tapasztalatairól számol be. E kombináció hazai bevezetése a közeljövőben egyrészt anyagi okokból, másrészt azért sem várható, mert a különböző eljárások (pl. „Permadent” „Microbond”) szabadalmazottak, s így csak a licenced rendelkező laboratóriumok készíthetik azokat (Leibowitch, 7). A nem nemesfémre égetett porcelán pótlások klinikai megfigyelésen alapuló katamnesztikus ellenőrzéséről szóló beszámolók, valamint hazai tapasztalatok hiányában szükségesnek látszott a Medident módszer használhatóságának nagyobb beteganyagon történő megvizsgálása. Ezt a feladatot Intézetünk Mechanotherapiás és Rögzített-fogpótlási Osztályának szakorvosai a Központi Stomatologiai Intézet és a Fogtechnikai Vállalat között létrejött tudományos, szocialista szerződés alapján végezték el. Az ellenőrző vizsgálatok szempontjai A vizsgálatok az állami fogbetegellátás lehetőségeinek és körülményeinek figyelembevételével az indikáció, a tervezés, az előkészítés és lenyomatvétel kérdéseinek tisztázására irányultak. Az ellátott esetek, pótlások számát, ez utóbbiak szerkezeti részleteit indikációk szerint az 1. táblázat tünteti fel.
