Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-05-01 / 5. szám
150 KESZTHELYI GUSZTÁV DR. napig nem mutatható ki [48]. Ez az antibakteriális anyag teljes aktivitása kifejtéséhez thyocyanatot igényel [49]. Reiter és Möller—Madsen [36] hasonló anyagot mutattak ki az anyatejben, ennek működéséhez szintén szükséges a thyocyanat. Későbbi vizsgálatok során ez az antibakteriális anyag peroxydasenak bizonyult [22, 24]. A peroxydase-thyocyanat rendszer a peroxydot termelő baktériumokkal (lactobacillusok és streptococcusok) szemben aktív, ha exogén peroxyd nincs jelen a nyálban. Lactoferrin: Masson és Heremans [30] kimutatták, hogy a különböző szekrétumokban jelenlevő, a vasat megkötő protein, a lactoferrin in vitro gátolja egyes baktériumok növekedését. A lactoferrin az aerob baktériumok citokróm rendszerének működéséhez szükséges vas megkötése útján fejti ki hatását. Antitestek: Ellison, Mashimo és Mandel [15], Mandel és Ellison [29], Kraus és Sirisinha [25] vizsgálatai megerősítették korábbi, a nyálban antitestek jelenlétét kimutató észleléseket [13, 34]. Nem régóta ismert, hogy a nyálban levő IgA különbözik a szérum IgA-tól, amennyiben szekretórikus komponenst (SC), egy nem immunglobulin glycoproteint(,,secretory piece — SP) tartalmaz a dimer molekulában [8, 40, 46]. Az Sc az IgM-el szemben is mutat valamelyest aktivitást [35]. A nyálban levő IgA 96%-a a nyálmirigyekben szintetizálódik [43], ugyanakkor az albumin passzív úton, a szérumból jut a nyálba. Az IgM [8, 9] és valószínűleg az IgG [9, 43] átjutása szelektív. Az IgE és az IgD glanduláris szintézisére vonatkozóan még kevesebb adat áll rendelkezésre. Néhány elszórt, ezen immunglobulinokat tartalmazó sejt normálisan is jelen van a légző és a gastrointestinalis traktus nyálkahártyájában [37, 44]. A nyálban levő IgA számos, a szájban élő és exogén mikroorganizmussal szemben aktivitást mutat. Isoagglutinin hatása a keresztreakciók miatt szintén antibakteriálisnak tekintendő [41]. Az IgA a szájnyálkahártyát borító mucinba jutva kötődik az antigénekhez, majd a nyállal együtt az előzőkben említett úton távozik a szájüregből. Az a tény, hogy egyes szelektív IgA hiányos egyének klinikailag egészségesek arra utal, hogy az IgA hatását az IgM mint kompenzatórikus secretoros antitest helyettesítheti. Brandtzaeg, Fjellanger és Geruldsen [10] streptococcusokhoz kötődő IgA-t mutattak ki a nyálból. Ezek a streptococcusok valószínűleg nem képesek a fogakon és a nyálkahártyán megtelepedni. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a lehetőséget sem, hogy az IgA és más, a baktériumokat aggregáló tényezők részt vehetnek a plaque képzésében [21], mely alapvető lépés mind a caries, mind a fogágybetegség etiológiájában. 2. A rágóapparátus funkcionális anatómiai viszonyai A száj egyes szövetféleségeinek egészsége a rágókészülék egészségének jó funkcionális anatómiai viszonyától is függ. A fogak és támasztószöveteik, az állkapocsízület, a rágóizmok és a száj nyálkahártya egységes egészként működnek, melyben az alkotóelemek kölcsönösen függnek egymástól. Valamely rész változása a többire is hatással van. Egy fog elvesztése a szomszédos fogak vándorlását eredményezi. A fogak helyzetében bekövetkezett eltérés megváltoztathatja az ízület mozgását, az íny formáját. A rágóapparátus működőképessége csökken. A fogfelszínek konvexitása rágáskor a gingiva marginalis sérülését, a kontakt pontrendszeren keresztül pedig a táplálék fogközökbe préselését hivatott megakadályozni. Az orca, az ajak, a nyelv rágás és beszéd közben tisztító hatást fejtenek ki. Ideális esetben, amikor a funkcionális anatómiai viszonyok jók, a száj nagymértékben öntisztuló.
