Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám

1976-05-01 / 5. szám

ARGININEK

145

N-metilezett aminósavak felszabadulnak, és így érthetően a legkülönbözőbb szövetekben és biológiai folyadékokban (pl. vizeletben) is kimutathatók [6, 7,9].

A szabad és kötött formában levő N-metilezett bázikus aminósavak biológiai szerepe ma még nagyrészt tisztázatlan, azonban nagyon jelentős előzetes eredményeket ismerünk. Szende és mtsai [10] szerint az N-metilezett lizinek, különösen az N-trimetil-L-lizin (TML) hatására a különböző állati, daganatos sejtpopulációk „nyugvó” állapotban levő sejtjeinek egy része ismét a DNS- szintézis fázisába kerül, majd osztódni kezd. Autoradiográfiás vizsgálatokkal pedig azt sikerült igazolni, hogy TML adagolás hatására a sejt-ciklusidő jelentősen csökken [8], A telepformáló képességet — in vitro tenyésztett tumoros sejtek esetében — a TML kezelés fokozni tudta [11]. Különösen figyelemre méltó, hogy TML kezelés hatására a humán limfocita sejtek is a sejtciklus aktív fázisába kényszerülnek [12],

Jóval kevesebb adat áll rendelkezésre az NG-metilezett argininek biológiai szerepéről és hatásáról. Az élő szervezetekre jellemző lizin-arginin antagonizmus [5] alapján joggal feltételezhető, hogy az NG-metilezett arginineknek növekedést gátló hatásuk van. Előzetes vizsgálatok is azt mutatták, hogy az NG- metilezett argininek gátolják a szövettenyészet növekedését [13].

Jól illeszkedik az előzőkhöz az NG-metilezett argininek jelenléte a fogszövetben. A fog, mint erősen bradytrop szövet, növekedésében gátolt, így a sejtosztódást gátló anyag jelenlétét indokoltnak látjuk. *

IRODALOM: 1. Lezovic, Y., Ziman, M., Hochman, G. : J. of Chromatog. 25, 161 (1974). — 2. Eastoe, J. E. : Arch. Oral Biol. 8, 633 (1963). — 3. Paik, W. K., Kim, S. : Science, 174, 114 (1971). — 4. Tyihák E. : Magyar Kémikusok Lapja, 27, 549 (1972). — 5. Tyihák E., Szende B. és Lapis K. : Orvostudomány, 25, 161 (1974). — 6. Kakimoto, Y., Akazawa, S. : J. Bioi. Chem., 245, 5751 (1970). — 7. Tyihák E. és Patthy A. : Acta Agronom. Aead. Sei. Hung., 22, 445 (1973). — 8. Kopper L., Szende B., Lapis K. és Tyihák E. : Neoplasma, 18, 251 (1971). — 9. Takemoto, T., Takagi, N., Daigo, K. : Yakaguku Zasshi 85, 843 (1965). — 10. Szende B., Tyihák E., Kopper L. és Lapis K. : Neoplasma, 17, 433 (1970). — 11. Szende B., Kooper L., Fox M., Lapis K. és Tyihák E. : EACR Symposium on mechanism of action of cytostatic agents. Budapest, 1972. —

12. Stotz Gy., Szende B., Lapis K. és Tyihák E. : Exp. Pathologie (közlés alatt). —1

13. Tyihák E., Maróti M., Vágújfalvi D., Bajusz S., Patthy A. : Experimentia (közlés alatt).

r. Kosai, X. K a Ji a c, H. Hajt, 3. T h x a k : EuoAoeuHecKu atfitfiexmueHbie, MemuAupoeawme NO apeimuHU cpeeu aMUHOKucAOZHbix cocMaenbix HenoeenecKiix 3y6oe.

AßTopbi BbiHBHJiH H3 nocTosHHbix 3y6ob MejiOBeKa ryaHHgHHO-MeTHJiHpoBaHHbie aprn- HHHbi. NO—NG-flHMeTHJi-apruH npucyrcTByeT ksk b CBH3aHH0Ü (|)opMe (b npoTeiiH-nen- THAHOH (fpaKUnu), TaK H B CBOŐOgHOH (j)0pMe. BblflBJieHMe gHMeTHJI-apHHHHOB HMejIO MeCTO npn noMomH aBTOMaTunecKoro aMUHOKHCJiOTHoro aHajin3aTopa, a Taxwe Me-rogoM ra30Bon xpoMaTorpa(|>HH. Abtoph npugaror gHMeTHJi-apriiHHHaM SnojiorrmecKoe 3HaMeHne.

Dr. Georgina Kovács, Dr. H. Kalász, Dr. J. Nagy und Dr. E. Tyihák : Biologisch wirkungsvolle N^-methylierte Arginine als Aminosäurekomponente der Zähne erwachsener Menschen

Guanidin-methylierte Arginine wurden aus menschlichen bleibenden Zähnen nachgewiesen. Das NO----NO-dimethyl-arginin ist sowohl in gebundener (in der Protein-Peptid-Fraktion), als im freiem Zustand vorhanden.

Der Nachweis der Dimethylarginine erfolgte mittels automatischem Aminosäure- Analysator bzw. Gaschromatographie.

Dem Vorhandensein der Dimethylarginine wird eine biologische Rolle zugeschrieben.

* A szerzők köszönetüket fejezik ki Miklós Péternek a gázkromatográfiás csúcsok gázkromatográf-tömegspektromóter kombinációval történő azonosításáért, valamint Dell Bóbertnének a kísérletek elvégzéséhez és kiértékeléséhez nyújtott technikai segítségéért.