Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-04-01 / 4. szám
SEDUXEN SZIRUP 111 A 2. táblázat felsorolja, hogy milyen fogászati beavatkozások előkészítésére használtuk a Seduxen szirupot. A gyermekek domináns tüneteinek Seduxen szirup hatására beálló változását mutatja a 3. táblázat. 3. táblázat Tünetek Seduxen syrup adagolás változás előtt után szám o/ /0 Szorongás .............................................. 44 0 — 44 100,0 Tremor, izzadás.................................. 21 0 — 21 100,0 Sírás.......................................................... 44 3 — 41 93,1 Dacos, apátiás ellenállás ............... 16 3 — 13 81,2 Menekülési kényszer........................ 22 4 — 18 81,8 Hysteroid reakciók ........................... 26 8 — 18 69,2 Imbecillis ellenkezés........................... 6 2 — 4 66,6 Összesen ................................................. 179 20 —159 88,8 Ezzel az értékelési módszerrel ki tudtuk küszöbölni a rendszerint bizonytalan és szubjektív részleges hatás (kissé javult, közepesen javult) feltüntetését. Az adatok azt mutatják, hogy a Seduxen szirup alkalmazott adagjaival a gyermekek szorongását és vegetatív reakcióit (izzadás, tremor) 100%-ban, a drámaibb tüneteket 66,6—93,1%-ban sikerült megszüntetnünk. A tervezett vizsgálat, kezelés összesítésben 88,8%-ban vált elvégezhetővé. További 11 esetben 6%) a kollaboráció nehezen volt kialakítható, de a terápiás beavatkozást itt is végre tudtuk hajtani. Az izgalmi periódusban rendszernt emelkedett pulzusszámot és enyhén emelkedett systolés nyomást a Seduxen szirup — 20 nem reagáló esettől eltekintve — a normális értékekre csökkentette. Előnyösnek bizonyult a nyálelválasztást mérséklő hatás is. Mellékhatásként 23 gyermeken észleltünk kis fokú álmosságot, ásítást, ami azonban nem volt olyan fokú, hogy együttműködésüket rontotta volna. A vizsgálat során bizonyos korrelációt figyeltünk meg a fogászati kezelést megelőző szorongásos-félelmi tünetek súlyossága és a gyermekek anamnestikus adatai között. A legsúlyosabb, motoros izgalmi jelekkel együttjáró állapotot abban a 25 esetben láttuk, ahol erre az aktuális fogászati kezeléstől független előzmények is prediszponáltak (4. táblázat). 4. táblázat Anamnestikus adatok Gyermekek száma Ártalmas környezetben élő gyermek, alkoholista szülők .............................................. 4 Állandó pszichológiai kezelés alatt áll............ 5 Iskolában is állandó félelem, bevizelés.......... 1 Más rendelőintézetben többszöri sikertelen próbálkozás............................................................. 15 Összesen......................................................................... 25
