Fogorvosi Szemle, 1976 (69. évfolyam, 1-12. szám
1976-04-01 / 4. szám
HOMLOKZATOS KORONÁK 103 megfelelően, ennek hiányában a műfog legapicalisabb pontjától a nyakak hoszszúságának átlagértékével 2 mm-rel lejjebb mértük a mesiodistalis nyaki átmérőt (1. ábra). Lemértük 150 homlokzatos koronán a vestibularis felszín hoszszát, a legnagyobb mesiodistalis koronái és nyaki átmérőt. A méréseket tolómércével 0,05 mm pontossággal végeztük. A mérések eredményeinek átlagértékeit Götz természetes praemolarisokkal mért adataival hasonlítottuk össze. 1. ábra. A: teljes hossz, B: mesiodistalis legnagyobb szélesség, G: nyaki átmérő 2. ábra. □ Természetes fog Eredmények A felső mű-kisőrlők és homlokzatos koronák hossza 1,5 mm-rel nagyobb, mint a természetes praemolarisoké. Ennek oka az, hogy a korona teljes hossza a gingiva alá kerülő részt is magában foglalja, a műfogakat pedig be kell süllyeszteni a műínybe ahhoz, hogy ott megfelelően rögzüljenek. A mű-praemolarisok legnagyobb mesiodistalis szélessége a természetes felső kisőrlők azonos méreteivel gyakorlatilag megegyezik. A műfogak mesiodistalis nyaki átmérője a természetes fogak nyaki átmérőjéhez viszonyítva átlagértékben 0,6 mm-rel kisebb (2. ábra). Ez azonban önmagában még nem magyarázza az esztétikai szempontból zavaró formai eltérést. A mű-kisőrlők nyaki része hirtelen keskenyedik, szinte csúcsban végződik. Természetes fogakon — a zománc-cement határnál — illyen nyakformával gyakorlatilag alig találkozunk. Az anatómiai koronával határos gyökérfelszín is mindig szélesebb, és a nyaki formát meghatározó ínyszél lefutása gyakran — az interdentalis papillák sorvadása miatt — alig ívelt. E széles nyakforma műfogakon csak a vestibularis felszín jelentős részének fedésével, illetőleg el csiszolásával alakítható ki, ez azonban a vestibularis fogfelszín ugyancsak zavaró rövidüléséhez vezet. Mindezek az aránytalanságok szembetűnőbbek, ha a mű-kisőrlők nem természetes fogak, hanem homlokzatos koronák melletti hiányt pótolnak.
