Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-11-01 / 11. szám
TERHESSÉG ÉS FOGS’ZUVASODÁS 331 aránylag legközelebb állnak Bruszt [5] adataihoz. Ennek magyarázatát adni nem tudjuk, összehasonlításra alkalmas adatokkal budapesti populációra vonatkozóan nem rendelkezünk. A DMF-index életkor szerinti növekedése megyegyezik más magyarországi vizsgálók adataival [21]. A vizsgálataink során észlelt tény, hogy a 30—34 éves korcsoport indexe 13,83, a 35—39 éves korcsoporté 14,00 megyegyezik Tóth K. [21] megállapításaival, mi szerint a caries-hajlam a negyedik évtizedben csökken. A caries-intenzitás a szülések száma szerint növekedő tendenciát mutatott. Abból a célból, hogy az életkor szerinti növekedést kizárjuk, megvizsgáltuk két korcsoporton belül (20—24 éves és 25—29 éves) a szülések száma szerint a DMF-index változását. Adler és Pászner [1] hasonló vizsgálatsorozatukban 543 terhes nő vizsgálata során nem észlelték a terhesség caries-intenzitást növelő befolyását. Saját anyagunkban a többször szült nők csekély száma, valamint a beteganyag lakóhely szempontjából nem teljesen egységes volta miatt messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le, kétségtelen azonban a szülésen még át nem esett és már szült nők DMF-átlaga közötti különbség mindkét korcsoportban. Tehát vizsgálataink alapján a cariesre hajlxmos budapesti és környéki nőkön a terhesség cariest befolyásoló szerepe nem zárható ki. Vizsgálatainkban a caries-intenzitásnak a gingivitis-intenzitással párhuzamosan történő növekedése e két tényező összefüggésére utal. A terhességi ínygvulladás a gyulladt ínytasakból történő fokozott secretio következtében elősegíti a plakk képződését, melynek szerepe lehet a caries progressziójában, ill. új cariesek keletkezésében. Ennek lehetőségét először Wannenmacher [23] vetette fel 1937-ben. Pfeifer [15] terhes nőkön a gingivitis fokát a Schiller-féle jódpróba segítségével vizsgálva és egyúttal caries-felmérést végezve azt találta, hogy a gingiva pozitív jódreakciója megelőzi a caries keletkezését A legújabb caries aetiológiai elméletek szerint a caries keletkezésében döntő szerepe van a bakteriális plakk képződésének, melyet a gingivális tasakból történő fokozott exsudatio és a terhesség kapcsán gyakran elhanyagolt szájhigiéne elősegít. Vizsgálataink alapján nem dönthető el e tényezők primer vagy szekunder aetiológiai szerepe, csupán a DMF-index, PI-index és a szájhigiéne állapotára utaló OHI-S-index [13] párhuzamos növekedése állapítható meg az életkor függvényében. Böttcher és mtsai [4] terhesség alatti longitudinális vizsgálataikban is a DMF-index és az íny állapotának megítélésére alkalmazott PMA- (Kötzschke szerint modifikált) index párhuzamos növekedését észlelték a terhesség előrehaladásával. Nossek [12] is a terhesség alatti humoralishormonalis elváltozásoknak tulajdonít szerepet a caries terhesség alatt észlelt gyorsabb lefolyásában, mely szintén összefügghet az íny elváltozásaival. Összefoglalva 504 budapesti terhes nő vizsgálata során nyert adatainkat megállapíthatjuk, hogy: beteganyagunk caries-frekvenciája megegyezik, caries-intenzitása viszont kisebb más magyarországi vizsgálók adatainál: a caries-intenzitás az életkorral emelkedik; az egyes korcsoportokon belül a caries-intenzitás a szülésen átesett nőknél a még nem sziiltekhez képest magasabb: a caries-intenzitás növekedése a gingivitis-intenzitás növekedésével párhuzamos. IRODALOM. 1. Adler, P. und K. Pászner: Ö. Zschr. J. Siómat. 48, 335. 1951. 2. Biró, S. : Öst-ung. Vjschr. Zahnhlk. 14, 371. 1898. — 3. Boros S. cit. Bereznay 1. : Bpesti Bábaképző Int. Közi. 7, 43. 1942. — 4. Böttcher, V. et at: Dtsch. Gesundheitsw. 25, 1852. 1970. — 5. Bruszt P. : Fogorv. Szle., .55, 102. 1962. — 6. Buhs, A. : Zahnkaiies, Speichel und Schwangerschaft J. A. Barth, Leipzig, 1959. p. 27 — 7. Oereon,
