Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-10-01 / 10. szám
PROTETIKAI SZAKFELÜGYELET 297 Fogorvosi Szemle 68. 297—298. 1975. A kaposvári Kendelő Intézet (igazgató : dr. Csitári László) fogászati osztályának közleménye A protetikai szakfelügyelet megszervezése Somogy megyében Irta: CSAPLÄROS ZSUZSA dr. A fogászati szakrendelések munkájának jelentős részét a betegek protetikai ellátása képezi. A teljes mértékű társadalmi biztosítás sürgető feladatokat ró ránk. Az egyre szaporodó vidéki szakrendelések igyekeznek a lakosság számbeli fogpótlását biztosítani, azonban ennek a mennyiségi ellátásnak ad maximum összhangban kell lennie a minőségi követelményekkel is. A Fogtechnikai Vállalat jelenlegi adottságai lehetőséget nyújtanak a fogorvosoknak, hogy a szocialista betegellátáson belül a protetikai munkák a lehetőségeknek megfelelően kifogástalan kivitelezésben készüljenek. Ennek érdekében szükségesnek éreztük egy minőséget ellenőrző, egységes szemléletet kialakító és irányító új funkciót betöltő protetikai szakfelügyelet létrehozását, mely vezetőink hozzájárulásával két éve működik megyénkben. 1973 májusában fogászati osztályvezető főorvosok számára tartottak továbbképző tanfolyamot a Központi Stomatologiai Intézetben, amelyen a jövő szervezési terveiről volt szó. A tervezet szerint a stomatologus főorvosok mellett minden megyében protetikus főorvosok is működni fognak. A stom. főorvos végzi a szájsebészeti teendőket, vezeti a kórház fogászati vagy szájsebészeti osztályát, szervezi a fogorvosi ellátást. A protetikus főorvos a minőségi munkák színvonaláért felel. Bár feladatköre még központilag nincs meghatározva, úgy véljük, s most már két év távlatában bizonyítani tudjuk, hogy e funkció megszervezése sok pozitívumot tudott felmutatni, mely létjogosultságát messzemenően indokolja. Mint protetikus főorvosok, átadtuk osztályunk vezetését, hogy rendelési időnk egy részét a fogtechnikai laboratóriumban tülthessük a készülő munkák felülvizsgálatával. Orvosi és fogtechnikusi szemléletünk az ellenőrzés folyamán segítségünkre szolgál. Ellenőrzésünk módszere a következő: A naponta beérkező lenyomatokat átnézzük, amennyiben hibát találunk, megírjuk a kollégának, mit kell kijavítania, s azt a lenyomattal visszaküldjük. Ha egy munka előrehaladottabb stádiumban van, akkor is közöljük észrevételeinket, mely hasonló esetben tájékoztatást ad az orvosnak annak megoldásához. A mintán jól látszanak a rosszul előkészített élek, alámenős területek; ezt a technikus mindig jobban látja, mint az orvos a szájban. Az ilyen mintákat visszairányítjuk újabb csiszolás végett, mert különben a darabbérben dolgozó fogtechnikus két—háromszor is kell új koronát készítsen bérezés nélkül az orvos helytelen csiszolása miatt. Ez kisebb probléma, korrigálható. Nagyobb baj a protetikai szemlélet hiánya. Elsikkadnak a statikai, biomechanikai szempontok. Nem törekednek a rágóképesség teljesmértékű rekonstrukciójára. A száj szanálása csak radixra, gangr. fogakra szorítkozik; elongált, dőlt fogak szájban maradnak, megteremtvén az alapot a traumás occlusio vagy kényszerhelyzetek kialakulásához. Az occlusiós sík harmonikus egységének szemlélete még nem játszik döntő szerepet a fogsorok tervezésénél. Ellenőrzésünk kapcsán ezen igyekszünk változtatni.
