Fogorvosi szemle, 1975 (68. évfolyam, 1-12. szám)
1975-09-01 / 9. szám
ZYGOTASÁG 277 szeti adatok egybevágtak a hasonlósági jegyek alapján kialakított véleménnyel. Ahol ebben — egyneműség mellett — határozott ellentmondás volt, az egynemű DZ csoportot alkották. A különnemű DZ-ák meghatározása nem okozott problémát. Az így nem osztályozható 45 egynemű ikret a bizonytalan csoportba soroltuk. Korábbi vizsgálatainkban az ikerpár két tagja között DMF-indexben mutatkozó eltérés [7, 8], ezenkívül alsó és felső állcsontról készült lenyomat alapján a summa incisivi superiores, négyesek közötti távolság, hatosok közötti távolság, elülső fogív magasság, palatum magasság két iker közötti eltérését, valamint az Angle-diagnosztika konkordanciáját vizsgáltuk [6]. Az említett fogívjellemzők, valamint a DMF-index ikerpáron belüli eltéréseinek átlagát véve, szórást és statisztikai szignifikanciát számoltunk az egyes csoportok közt. Azon feltételezésből indultunk ki, hogy minél több paraméter eltérésének átlagát vesszük, annál nagyobb biztonsággal foglalhatunk állást. Az ikercsoportokon belül az egyes paramétereket különböző kombinációban is összegeztük, és kiszámoltuk átlagértéküket. Leghatározottabb eltérést a mono- és dizygoták közt a fogívjellemzők és a DMF index együttesen képezett átlagai adták. Eredmények Amint az 1. táblázatban látható, szignifikáns különbség van a MZ és az egynemű DZ, valamint a különnemű DZ, sőt a bizonytalan egynemű ikercsoporton belüli átlageltérésre vonatkozóan is; viszont nincs különbség az egynemű DZ és a bizonytalan csoport között. Az utóbbi feltehetően tartalmaz MZ és egyi. táblázat A DMF index summa incisivi superiores felső első praemolarisok és első nagyőrlők közti távolság, elülső fogívhossz és palatummagasság átlagainak eltérése, az ikerpár tagjai közt, a négy csoportba sorolt ikreknél Zygotaság Vizsgált ikerpárok száma I kerpáron belüli eltérések átlaga Csoportok közti eltérés I. MZ......................... 18 0,88 ±0,49 1—11 = 66% p< 0,02 11. Egynemű DZ . . . 15 1,33 ±0,64 I —III = 136% p<0,001 III. Különnemű DZ 28 2,08 ±0,87 I — IV =74% p<0,01 IV. Bizonytalan .... 45 1,53 ±0,31 11—111 = 56% p<0,01 II—IV =15% p< 0,4 III —IV = 26% p< 0,02 nemű DZ ikerpárokat is. Ezért megkíséreltük a bizonytalan csoportba sorolt ikerpárok osztályozását. A biztosan MZ csoportba azokat az ikerpárokat soroltuk a bizonytalan csoportból, akiknek a fenti módon kombinált hat paraméterből számított átlaga a MZ-ák átlagértékének szórásán belül helyezkedett el. A többi az egynemű DZ-ák csoportjába került. Ezen beosztást egyeztettük a már korábban hasonlósági jegyek alapján alkotott véleménnyel. Az ily módon kiegészített ikercsoportok között a paraméterek átlagának eltéréseit a 2. táblázat fejezi ki. Mint látjuk, a szétválasztás révén alig változott a MZ ikerpáron belüli eltérések átlaga, viszont kifejezetten nőtt az egynemű DZ csoport ikerpáron belüli átlageltérése. A MZ és DZ csoport közti eltérés igen
