Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
MALASSEZ-FÉLE HÁMELEMEK 73 Anyag és módszer 10 db frissen extrahált, ép alsó bölcsességfog és ectopiás felső szemfog gyökérhártyáját vizsgáltuk meg. Az eltávolított fogakat gyökérhártyájukkal együtt 4% glutaraldehydet tartalmazó Millonig-pufferben rögzítettük szobahőmérsékleten 2 órán keresztül. Ezután a gyökérhártyát éles borotvapengével csíkokban leválasztottuk, néhány percig pufferben mostuk, majd 1%-os pufferolt osmiumban (Miiionig 1961) 2 órán át hidegen fixáltuk. Alkoholos dehydrálás után az anyagot Aralditba ágyaztuk, majd Reichert OMU-2 ultramikrotommal tangentialisan metszettük. Az elszórt hámelemeket félvékony sorozatmetszetek segítségével kerestük fel, és ultravékony metszeteinket e síkoknak megfelelően készítettük. Az ultra vékony metszeteket alkoholos uranylacetáttal és ólomcitráttal kontraztoztuk, majd JEM-6c elektronmikroszkópban vizsgáltuk. Eredmények A hámsejtek általános jellemzése Az irodalomból ismert fénymikroszkópos adatokhoz hasonlóan ultrastructuralisan is megállapítható, hogy a hámsejtek szorosan egymáshoz illeszkednek és közöttük kb. 200 Á intercellularis járat van, amelyek részben egyenes, részben hullámos lefutásúak. A sejtek egymás közötti mechanikai kapcsolatát aránylag jól fejlett desmosomák biztosítják (2b ábra). A hámsejtek hol köteg-, hol szigetszerű csoportját a kötőszövet felé basalis membrán határolja, amely külső tömöttebb (elektronsűrűbb) és egy belső világosabb (elektronritkább) rétegből áll (1, 2a és 4. ábra). A hámsejtek a külső szövettel fél-desmosomákkal kapcsolódnak (2a ábra). E helyeken a hámsejt hártyájának belső, cytoplasma felőli felszínén tömörülés, ugyanitt a membrán külső oldalán a basalis membrán világosabb rétegében egy járulékos, vékony densréteg társulása figyelhető meg. Megvastagszik és tömött ebbé válik maga a basalis membrán külső rétege is. Ez utóbbin keresztül vékony filamentumok húzódnak, amelyek kötegszerűen a környező collagen rostokkal létesítenek kapcsolatot (2. ábra). A hámsejteket közvetlenül határoló kötőszövet részben vastag, típusos harántcsíkolt collagen fibrillumokból (1. ábra), részben finom, harántcsíkolatot nem mutató filamentum-kötegekből áll (2a ábra). Az egyes hámsejtek sokszögletűek és változatos nagyságúak. A cytoplasmának jellegzetes képletei atonofibrillumok (1., 2b, 3. és 4. ábra), melyek 1 1. ábra. Átnézeti kép egy Málassez-féle hámsejtcsoportról. A hámsziget a gyökérhártya collagenrostokban (c) gazdag kötőszövetébe van beágyazva, jelszínét típusos basalis membrán (bm) borítja. A kép bal felső részében látható (x) hámsejt kitűnik a többiek közül nagy, laza cliromatin-szerkezettel bíró és jól fejlett nucleolust tartalmazó sejtmagjával, továbbá laza tonofibrillum-hálózattal rendelkező világosabb cytoplasmájával. Ezt a sejttípust éretlenebb, kevésbé differentiált sejtnek fogjuk fel. M : 1 : 7300
