Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-11-01 / 11. szám
342 ÜRMÖSI JANOS DR. И. Кэри, P. Б а к о ди : Лечение гангренозных молочных моляров метронидаволом (клином) Авторы испытали применение клиона в деле лечения гангренозных моляров. Пломбирование молочных моляров с некротизированной пульпой, авторы провели пастой из семеси сосновой смолы и порошка клиона, называемой пастой Тихани. На основании наблюдений последних двух лет, применение этого средства при гангренозных молочных моляров в состоянии покоя дает хорошие результаты. Dr. I. К é г i und Dr. R. В a k о d у: Zur Behandlung der gangränösen Milchmolare mit Metronidazol (Klion) In der Versorgung gangränöser Milchmolare wurde versucht Klion zu verwenden. Die Füllung der Milchmolaren mit ruhender nekrotischer Zahnpuple erfolgt mit einem durch Vermischen von Fichtenharz und Klionpulver gewonnenen Wurzelfüllmittel. Aufgrund der seit zwei Jahren versorgten Fälle wird gefolgert, dass die Anwendung des Mittels in Fällen gangränöser Milchmolare als gut zu bezeichnen ist. Fogorvosi Szemle 67. 342—347. 1974. Dunaújvárosi Tanács Kórháza, Szájsebészeti osztály (mb. osztályvezető: Urmösi János dr.) közleménye A foggócok és az erythema exudativum multiforme összefüggését valószínűsítő klinikai és laboratóriumi adatok Irta: ÜRMÖSI JÁNOS dr. Az allergodermatosisokhoz tartozó erythema exudativum multiforme (továbbiakban: e. e. m.) klinikai képét 1866-ban Hebra [17] írta le, majd késó'bb Kaposi [20] ismertette részletesen. Kóroktana azonban ma sem tisztázott véglegesen, a szerzők többsége a vírusos, microbás, gyógyszer- és ételallergiás eredetet egyaránt elismerik. Nasemann [26] hét olyan esetről számol be, ahol primaer atypusos pneumoniát követően e. e. m. alakult ki és herpes simplex vírust sikerült izolálni. Vass és Klazsik [35] influenzajárvány idején észlelt, azzal kapcsolatos eseteket ismertet. Melczer [25] közölt esetei egy részében a nyálkahártyából és bőrkivirágzásokból vírus infectióra utaló elemi testeket tudott kimutatni, míg az esetek másik részében gégészeti, illetve fogászati gócot találtak. Bandmann [3] betegénél urogenitalis góc, pyelonephritis idézte elő a súlyos e. e. m. kórképét. Pathomechanismus szempontjából az e. e. m.-re jellemző az allergiáshyperergiás bőr-reactio, mely az irha felső részében lefolyó exsudativ gyulladás formájában jelentkezik. Fanconi [12] és Landolt [22] a kórképet a vírusos, microbás és gyógyszeres eredetű allergének hatására kialakult allergiás betegségnek tartja. Rajka és Szodoray [28] gyakori leletként említi a vérben megjelenő leukocytosist, fokozott vvs-süllyedést és AST-titer-emelkedést, mely kóros eltérések főleg a microbák hatására képződött gócok meglétekor találhatók. A foggóc okozta e. e. m.-es betegeink vizsgálata során mindezeknél jellemzőbbnek találtuk a serum beta- és gamma-globulinjának kóros növekedését, amely normális süllyedés, leukocyta-szám és AST-titer mellett is emelkedést mutatott.
