Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
HELYI ÉRZÉSTELENÍTÉS 19 gül is az esetek háromnegyed részében lehetett valószínűsíteni. A beavatkozások után jelentős fél-relaxatiós időmegnyúlást észleltünk. Ez a megnyugvás azonban a pulsus-számhoz hasonlóan nem volt teljes, nem érte el a nyugalmi értékeket. Ha az itt kapott fél-relaxatiós időváltozásokat ,,adrenali n -aequivalens” értékben fejezzük ki és összehasonlítjuk az érzéstelenítés során beadott adrenalin-mennyiséggel, illetve az okozott hatással, azt kapjuk, hogy a beavatkozást kísérő szorongás átlagosan több mint négyszer akkora hatást eredményez, mint a szokásos helyi érzéstelenítés. Összefoglaló következtetések Vizsgálati eredményeinkből, valamint az irodalmi adatokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a szájsebészeti és fogászati beavatkozások kapcsán észlelhető „stress” túlnyomórészt a psychés tényezőknek, azaz a beavatkozást kísérő félelemnek vagy szorongásnak a következménye. Igen megnyugtatónak látszik a klinikai gyakorlat szempontjából az a tény, hogy a Lidocain c. adr. injectio physiologiai hatásai kimutathatók ugyan, de kicsinyek, biológiailag elhanyagolhatók, nagyságukban kb. több mint négyszeresen elmaradnak a műtőbe lépéskor észlelhető physiologiai változások összességétől. A szájsebészeti beavatkozásoknál észlelt kellemetlen mellékhatásokat, mivel túlnyomóan a szorongásból erednek, adrenalin-mentes érzéstelenítő oldatok alkalmazásával elhárítani nem lehet. A szívbetegek veszélyeztetettsége is jórészt e betegek fokozott szorongási hajlamából, szorongásos reactiókra való conditionáltságából eredhet. A cardialis megbetegedéseket ugyanis gyakran kíséri vitalis szorongás és fokozott catecholamin-ürítés. Az adrenalin-mentes érzéstelenítés tökéletlensége folytán fellépő fájdalom inkább alkalmas a túlzott szorongási feszültség kiváltására e betegeknél, mint az érzéstelenítővel beadott csekély adrenalinmennyiség. A kellemetlenségek elkerülésének hatásos módja ilyen esetekben is sokkal inkább a megfelelő psychotherapia és praemedicatio együttes alkalmazása lesz, mintsem az adrenalintartalmú érzéstelenítő oldatok alkalmazásának kerülése. IRODALOM: 1. Berényi B. — Tomka I. — Gulyás J. : Orvos és Technika, 33, 33, 1968. — 2. Cheraskin, E. — Prasertsuntarasai, T. : J. Amer. Dent. Ass., 58, 61, 1969. — 3. Divinyi T.—Egerváry G. — Fejér A. : Fogorvosi Szemle — 4. Schönberger, A. — Waldmann W.: Dtsch. Zahn-, Mund- und Kieferheilk., 54, 241, 1970. — 5. Shannon, I. L. — Prigmore, J. P. és mtsai : J. Oral Surg., 19, 486, 1961. — 6. Ship, I. I.— White, C. L. : Oral Surg., 13, 368, 1960. — 7. Oswald, M. — Mieter, J. : Dtsch. Stomat., 13, 770, 1963. T. Д и в и н и, Г. Э г э р в а р и, А. Ф e е р : Влияние местной анестезии и стоматологических вмешательств на организм Авторы исследовали влияние местной анестезии и стоматологических вмешательств на кровяное давление, на пульс и на активационный уровень рабочей мускулятуры. Они установили, что страх, сопутствующий вмешательству оказывает на организм в четыре раза большее влияние, чем обычная местная анестезия. Dr. T. D i V i n у i — Dr. G. Egerváry—Dr. A. Fejér: Die Wirkung der Lokalanästhesie und der mundchirurgischen Eingriffe auf den Organismus. Es wurde die von der Lokalanästhesie und den mundchirurgischen Eingriffen auf den Blutdruck, Puls und das Aktivationsniveau der Skelettmuskulutur ausgeübte Wirkung untersucht. Man stellte fest, dass das den Eingriff begleitende Angst- und Stressgefühl viermal so gross ist wie bei der üblichen Lokalanästhesie.
