Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
14 BODOKI I. DR—GÁBRIS К. DR. Fogorvosi Szemle 67. 14—16. 1874. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájának (mb. tanszékvezető: Tóth Pál dr., egyetemi docens) közleménye Az iatrogen fertőzéssel kapcsolatos vizsgálatok a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán írta: BODOKI ПОКА dr. és GÄBEIS KATALIN dr. A Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán a KÖJÁL 1972. október 24-én bacteriologiai vizsgálatot végzett. A vizsgálat célja az volt, hogy képet kapjunk a klinika hygieniai és sterilitás viszonyairól, és szükség esetén elejét vegyük az iatrogen infectio veszélyének. Az iatrogen fertőzések igen sok problémát okoznak az egészségügyi ellátás során. Losonczy: Iatrogen infectiok c. könyvében kimerítően taglalja ezt a témát. Szerinte: „Iatrogen infection értjük mindazokat a fertőző betegségeket, amelyeket a beteg vagy a beteg külső környezetében élők, esetleg az egészségügyi személyzet a betegellátó tevékenység, ill. bárki más orvosi vizsgálat vagy beavatkozás következtében szerez.” Losonczy az iatrogen infectiókat három alapvető kategóriába osztja: 1. „ambularis” infectiók, 2. kórházi fertőzések, 3. praeventiv tevékenységből származó fertőző betegségek. Az ambularis infectiók elsősorban a körzeti orvosi és a rendelőintézeti járóbetegeket veszélyeztetik. Leggyakoribb megjelenési formáik a postcatheteres cystitisek, urethritisek, inoculatiós hepatitisek, bőrgennyedések, gombásodások, szemészeti fertőzések. Az iatrogen infectiók okait két nagy kategóriába lehet sorolni, mégpedig az objectiv és subjectiv okok csoportjába. Az objectiv okok azok, amelyekről sem az egészségügyi vezetés, sem az egészségügyi intézmények személyzete nem tehet, és ezeket csak hosszabb idő múlva lehet majd kiküszöbölni. Ilyen: sok kórház, ill. kórházi osztály felszerelésének elavultsága. Subjectivek az egészségügyi vezetéstől és személyzettől függő okok, amelyek kiküszöbölése lehetséges és szükséges. Ilyen elsősorban az, hogy az orvosok és az ápolószemélyzet többségének praeventiv képzettsége és szemlélete nem kielégítő. Nem mindig és nem mindenhol megfelelőek az egészségügyi intézmények hygieniai és sterilitási viszonyai sem. A Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika sterilitásviszonyairól az említett KÖJÁL vizsgálat alapján kaphattunk képet. A vizsgálat hygieniai- és sterilitásvizsgálatból állott. A hygieniai vizsgálat során textília-, felület- és kéztisztasági vizsgálatot végeztek a KÖJÁL szakemberei. Az 1. táblázat a textíliák fertőzöttségi és szennyezettségi vizsgálatának eredményeit mutatja. A használt textíliák esetében 30 minta közül 2 volt fertőzött. Érdemes megfigyelni, hogy milyen nagy a különbség a nem használt és a használt kéztörlőkről kitenyészett csírák számában. Ha az átlagos csíraszámot nézzük, a használt kéztörlő kb. 15-ször szennyezettebb, mint a nem használt. A felületek fertőzöttségi vizsgálatának eredményeit a 2. táblázat közli. Kéztisztasági vizsgálat 4 orvos és 1 hallgató kezéről készült. Kezelés előtt a) kórokozó bacterium nem tenyészett ki 3 esetben, b) E. coli tenyészett ki 1 esetben, c) Staphylococcus aureus tenyészett ki 1 esetben. Kezelés után a) E. coli tenyészett ki 1 esetben, b) Staphylococcus aureus 1 esetben.
