Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-04-01 / 4. szám
124 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK Azt hiszem ez a kis bevezetőm jól illusztrálja azt az iménti megállapításomat, hogy élcsapatunknak a fogszuvasodás elleni küzdelmében még hosszú utat kell megtennie a cél eléréséig. De a leghosszabb út is egy lépéssel kezdődik. Legyen az a Symposium a Gyermekfogászati Sectio első lépése a hosszú és rögös úton, melynek eredményes megtételéhez, mint az út veteránja, szívből sok sikert kívánok. 1. Czukor József dr. Szervezési és módszertani kérdések a gyermekfogászati ellátásban A Központi Stomatologiai Intézet munkacsoportjának felmérése szerint a felnőtt-, illetve gyermeklakosság fogászati ellátására szervezett napi óraszámok aránya megfelel a felnőtt- (85%) és az ellátandó gyermeklakosság (15%) arányának. Mégsem megnyugtató a helyzet, mert a statisztikailag regisztrált működési óraszámok jelentős részében szubjektív és objektív okok miatt hatásos curatív munka folyik. Ezen túlmenően a 15%-os részesedés sem elegendő, mivel már jelenleg is a gyermekfogászati ellátás céljának a szükség kielégítését kell tekinteni, szemben a felnőtt lakosság ellátásával, ahol még sokáig csak az igény kielégítésére törekedhetünk. A szerző sürgeti az országos szakellátóhálózat megszervezését az alapellátás hatékonyabbá tétele mellett, és hangsúlyozza a gyermekfogászati szakképesítés fontosságát. 2. Dlustus Péter dr.—Gallé Mariann dr.: Iskolafogászati és fogszabályozó-ellátás Dunaújvárosban. Dunaújvárosban 6000 általános iskolás gyermek fogászati ellátására két gyermekfogászati és egy fogszabályozási státust szerveztek. Szűrővizsgálataik alapján a gyermekek 39,5%-a szorul fogszabályozásra. Beszámoltak a fogászati hónap helyi eredményeiről és tanulságairól. 3. Bonifert Ferenc dr.: A vidéki gyermekfogászati ellátás néhány problémája, különös tekintettel a vándor iskolafogászatra A vándor iskolafogászati gyógyító munka legelemibb feltételei sincsenek biztosítva, amely természetesen a munka eredményességét is jelentősen befolyásolja. Javasolja járási (területi) iskola illetve gyermekfogászati rendelők létrehozását. 4. Hedri Katalin dr. — Domokos György dr. — Eliseher Zoltán dr.: Nyitott harapások fis készülékekkel történő kezelése A nyitott harapások általában kétféle aetiologiai tényező hatására jönnek létre: így functiós és organikus eredetűek. E kétféle aetiologiai tényező meghatározza a kezelés megkezdésének időpontját. Az organikus eredetű nyitott harapások esetében a szerzők szerint a fix készülékes kezelés a legmegfelelőbb. A fix készülékes kezelés eredményeit néhány esetben demonstrálták. 5. Gürtler Anna dr.: Szájnyálkahártya-elváltozások és parodontopathiák modern therapiája a gyermekkorban A gyermekkori szájbetegségek előidéző okai közül elsősorban a nyálkahártyát közvetlenül érő behatások szerepelnek. A heveny szájgyulladások közül a leggyakrabban előforduló baktérium-, gomba- és vírusfertőzések antibiotikus és chemotherapiás kezelését ismertette. 6. Tarján Ildikó dr.—Schlotthauer Mária dr.: A fogzománc átjárhatóságának vizsgálata schlieren technika alkalmazásával A fog kemény szöveteinek permeabilitását in vitro megvizsgálták a szerzők. Ep maradófogak pulpakamráját physiologiás sóoldattal töltötték fel, majd a fogakat 50%-os cukoroldatba helyezték. A koncentráció-különbség miatt létrejött diffúziót a törésmutatók megváltozásának regisztrálásával tették láthatóvá. 7. Molnár Erzsébet dr.: A tejfog-caries ellátásának eredményessége az 5—10 éves korcsoportban A szerző 785, 1 — 5 évvel ezelőtt készített tejfogtömés vizsgálatáról számol be. A tömések indikálásakor szigorú kritériumnak tartotta, hogy a szuvas folyamat media jellegűnél mélyebb nem lehet. Centrális töméseknél 4,6%-ban, approximalisoknál 7,7%ban figyelt meg fistula-képződést. 8. Melczer Kamilla dr.: Praeventio vagy kezelés A szerző a gyermekek fog- és fogeredetű betegségeinek meglőzésóben három tényezőt emelt ki: felvilágosítás, gyógyszeres kezelés, és időben végzett fogorvosi kezelés. A fel
