Fogorvosi szemle, 1974 (67. évfolyam, 1-12. szám)
1974-03-01 / 3. szám
DENTINOGENESIS IMPERFECTA 89 fogorvosi Szemle 67. 89—91. 1974. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyermek jogászat és Fogszabályozási Klinikájának (mb. tanszékvezető Tóth Pál dr. egy. docens) közleménye Dentinogenesis imperfecta öröklött esete a tejfogazatban írta: BAKODY REZSŐ dr. A fogak fejlődési folyamatában különböző ártalmak zavart okozhatnak, s ezek a fogszövetekben maradandó elváltozásokat hozhatnak létre. Különböző szerkezeti rendellenességeket ismerünk aszerint, hogy a fogfejlődés folyamán a zománc, a dentin vagy mindkettő együttesen szenvedett zavart. A fejlődési rendellenességek egy részét örökletes tényezők okozzák, más részük úgynevezett metabolikus zavarokból származik (vitaminhiány, dentalis fluorosis), valamint különböző infectiók és traumák hatására jönnek létre. Az öröklődő fejlődési rendellenességek kiterjedhetnek a tej- és maradófogazatra egyaránt. A szerkezeti elváltozások közül, mint önálló kórkép a dentinogenesis imperfecta és az amelogenesis imperfecta fordul elő. A dentinogenesis imperfectát a világirodalomban először Capdepont írta le. A kórkép elnevezése Roberts-tői és Schour-tói származik. A hazai kutatók közül Bruszt írt róla először, s az utóbbi években Somkuthy, Tóth P. és Czukor, valamint Gyimesi ismertetett a maradófogazatban előforduló eseteket. Boros szerint a dentinogenesis imperfectánál elsődleges a mesenchymalis eredetű dentin fejlődési zavara, melyet az odontoblastok veleszületetten, s örökletesen meggyengült dentinképző képességének tulajdonít. Esetismertetés : L. Á., 6 éves leányt szülei, a gyermek tejfogazatában található esztétikai és functionalis panaszok miatt, hozták el klinikánkra. Első vizsgálatra szembetűnő volt a fogak strukturális rendellenessége miatt kialakult kóros morphologiai kép: korona nélküli fogak („Crownless teeth”) (Künzel, Toman). A tejfogak koronája alacsony, igen nagy fokú abrasio tapasztalható, a fogak egy része a gingiva szintjéig, ill. a pulpa-kamráig lekopott. Utóbbiaknál tünetmentesen elhalt a pulpa is. A szabadon levő dentin opaleszkál, a fogak barnásán elszíneződtek (1. ábra). A rtg-képen a fogak gyökerei kisméretűek, rövidek, a zománc hiányzik, a szűk gyökércsatornák szabálytalan lefutásúak. A tejfogak felett és alatt a megfelelő fejlettségű állapotban megtalálhatók a maradófogcsírák (2. ábra). A maradó első molarisokon is megtalálhatók a kórkép ismérvei. A tejmetszők alul hiányoznak, felül, a 62 kivételével, még megtalálhatók. Az egyik felső tejmetszőből (62) szövettani metszetet készítettünk, melyen mikroszkóposán megállapítható, hogy a fog fő tömege dentinből áll, melynek gyökéri részét szabályos szerkezetű cementszövet borítja. A cementszövet néhány helyen gyökérhártyával függ össze. A dentinállomány szerkezete megváltozott. A szabályos csatornák csak helyenként láthatók, nagyobbrészt irregularis elineszesedésre utaló dentin-szerkezet figyelhető meg. A pulpaüreggel határosán néhány denliculus látható (3. ábra). Szövettani dg. : Dentinogenesis imperfecta. 1. ábra
