Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-02-01 / 2. szám
KÖNYVISMERTETÉS 57 KÖNYVISMERTETÉS Schumacher, в.-Н.—H. Schmidt: Anatomie und Biochemie der Zähne. 523 oldal. 347 ábra, 95 táblázat. VEB Verlag Volk und Gesundheit, Berlin, 1972. Ára: DM 125,70 A könyv első fejezete: „Bevezetés a fog-anatomiába” az emberi fogazat felépítésével és rögzítésével, továbbá a fogak és fogsorok alakjával, formájával, feladatával, valamint a fogak és a maxillo-mandibularis apparatus viszonyával foglalkozik. A következő nagy fejezet „A fogak phylogenesise és összehasonlító anatómiája” részletesen leírja a fogak eredetét és a fogformák keletkezését, valamint a fog kemény szöveteinek comparativ anatómiáját, továbbá az alsórendű gerincesek fogazatát és az emlősök fogainak alakját. „A fogfejlődés” c. fejezet rövid tartalma: A fogfejlődés alaki és histologiai genesise. A fogléc, zománc, fogpapilla, fogzacskó, zománcszerv és a foggyökér képződése A fog kemény szöveteinek fejlődése. A parodontitim fejlődése. Az alveolus képződése. A fogáttörésre ható faktorok. A tejfog-áttörés, a fogváltás kronológiája és sorrendje. A maradófogak csíráinak topographiája. A fogatlan intervallum. A maradófogak áttörési ideje. A fogak szám szerinti és szöveti anomáliái. „A fogszövet histologiája és molekuláris structurája” c. fejezet tartalma: A zománc, dentin és cement ultrastructurája. A dentin mineralizációjának és elmeszesedésének fénymikroszkópiája. A fog kemény szöveteinek és a pulpának ráeső fény-rácselektronmikroszkópos vizsgálata. Vér- és nyirokerek elektronmikroszkopiája. A fogszövetek histochemiája. A proteinek, nucleinsavak, neutralis és savanyú mucopolysaccharidák, L-askorbinsav, lipoidok és enzymek kimutatása. A fog kemény szöveteinek víz- és anorganikus állománya. A zománc és dentin organikus részei, azok structurája és egymáshoz való viszonya. A pulpa elementumai. Az elmeszesedés biochemiája. ,,A fogak morphologiája és az emberi fogsor” tematikája az alábbi. A maradófogazat anatómiája. A fogak, mint a fogsorívek építőelemei. A maradó- és tejfogazat speciális anatómiája. Az occlusio és mechanismusa. ,,A fog tartószerkezete. Parodontium” fejezet tárgykörei: Dentogingivalis záródás és rostapparatus. Ér- és idegellátás. A gyökércement és alveolaris csont kapcsolata (Desmodent). A parodontalis rés szélessége és a fog mozgathatósága. A cement structurája. A parodontium functiója. A physiologiás fogvándorlás. A könyv egyes fejezeteihez tartozó témák csoportjai után pontos, részletes irodalom található. A könyv ismerete nagy segítséget fog nyújtani a klinikai stomatologia egyes ágaiban való elmélyülésben valamint a modern és korszerű kutatásban. Schumacher és Schmidt könyve érdeklődésre tarthat számot nemcsak az összes klinikai szakmák vonatkozásában, hanem az anatómusok, biochemikusok, physiologusok, zoológusok és paleontologusok viszonylatában is. A könyv ábrái, papírja, nyomása és kötése méltó annak szakmai szintjéhez. Ivánkievicz Dénes dr. Schön, F.—K. Kimmel: Ergonomie in der zahnärztlichen Praxis. 2. kiadás „Die Quintessenz” Berlin, 1972. 346 oldal, 342 ábra. Ára: DM 80,— Mikor három év előtt e könyv első kiadását ismertettem, még nem sokan tudták, hogy mi is az ergonómia. Ma már fogászati szakmai körökben is közismertté vált e fogalom jelentése: a tág értelemben vett munkaszervezés tudományos alapon. Jelenleg mindenki előtt világos, hogy mind a kutatómunka, mind pedig a gyakorlati tevékenység eredményességét csak kellő munkaszervezés tudja korszerűen biztosítani. Ez teszi csak lehetővé, hogy kellő mértékben tudjunk gondoskodni a munkaidő hatékony kihasználása mellett kellő szabadidőről is. Mégpedig úgy, hogy a páciensnek a legjobb ellátásban legyen része. Ehhez igyekszik ez a speciális fogorvosi munkaszervezéssel foglalkozó könyv segítséget adni. Az első oldalak összehasonlító képei és a magyarázó szövegek révén teszi szemléltetővé a régi fogorvosi rendelők és a legújabbak közti különbséget. Bemutatja a páciens elhelyezését és a fogorvos meg asszisztense elhelyezkedésének változását a régmúlt időktől a legújabb korig. Jól demonstrálja, hogy miként vált ésszerűvé a páciens ülőhelyzetét fekvőre felcserélni, a fogorvost és asszisztensét pedig ülőmunkához juttatni. Természetesen ezt a műszerek, eszközök és egyéb berendezési tárgyak változása tette lehetővé, sőt szükségszerűvé. A legszembetűnőbb folyamat az, hogy a még nemrégen legjobbnak tartott tükörből történő munkát miként váltotta fel a direkt rálátással végzett kezelés. Ezt a nagy fordulatszámú és vízpermetes hűtést kívánó fúrógépek elterjedése szinte kényszerűen hozta magával. Ezzel kapcsolatban van az is, hogy a fogorvosi asszisztensnő kisegítő munkájának jellege nélkülözhetetlenül szoros
