Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-07-01 / 7. szám
218 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 1973. április 6. Egyetemi Tudományos Napok előadásai Prof. Donáth Tibor dr.: (I. sz. Anatómiai Intézet): A morpho- és chemostructurakutatás új útjai a stomatologiában A referátum rámutat a stomatologiában az utolsó húsz évben elért eredményekre, az alapkutatás rendkívül dinamikus fejlődésére, és ezek konzekvenciáira mind a klinikai szemléletben, mind a korszerű fogorvosképzésben. A fejlődés lényege újabb és újabb topoopticai-, topochemiai-, submicroscopos-, isotop-, immunhistologiai módszerek alkalmazása, és a multidisciplinaritás gondolatának (anatómia élettan-biochemiai egység) érvényrejutása. A külföldi új eredmények mellett a hazai kutatások is biztatóak, és joggal tarthatnak számot nemzetközi érdeklődésre (nyálmirigy lusto- és pathophysiologia, fogbeidegzés, oralis structurák fejlődése és chemodifferentiálódasa, oralis cytologia stb.). Prof. Hattyasy Dezső (ORFI), Milvius Endre dr. (ORFI), Nobel Péter dr. (Konzerváló Fogászati Klinika): Góc-activitási vizsgálatok újabb aspektusai Több száz, főleg gócos eredetre gyanús, rheumatikus kórformákk<J kezelt beteg röntgenfelvétellel kiválasztott gócjellegü fogait és — kontroll célból — egészséges egyének ép fogait vizsgálták egyénileg kidolgozott methodicával. A fogakon meghatározott ideig meghatározott erőbehatást alkalmaztak, és az ezt követő esetleges hőmérsékleti változásokat egy e célra szerkesztett thermistor hőmérő segítségével az alveolaris nyálkahártyán regisztrálták. A microtraumatizálás előtti hőmérsékletet alapnak véve a kapott értékeket grafikusan ábrázolták. Az így kapott thermofocalogrammok jellegzetességei alapján vizsgálati anyagukat 5 csoportba sorolták. A vizsgált pathologiás fogak 76 %-ban értékelhető elváltozást mutattak. Feltételezésük szerint a mechanikus ingerlésre észlelt változások a nyálkahártya neuro vascularis reakció-változásaként alakulnak ki, és módszerük alkalmasnak látszik az ép és alterált területek elválasztására az akív dentogen gócok kimutatására. Bánóczy Jolán dr., Szabó László dr., Csiba Árpád dr. (Szájsebészeti és Fogászati Klinika): Űjabb adatok a glossitis migrans elinico-pathologiájához 50 glossitis migransban szenvedő beteg megfigyelése kapcsán megállapítható, hogy az elváltozás 1. nőknél gyakrabban fordul elő, 2. rendszerint már születéskor vagy kisgyermekkorban fennáll, familiárisán előfordul, 3. más veleszületett nyelvelváltozás gyakran társul hozzá, 4. psychés stress szerepel az anamnesisben, és a tünetek súlyosbodását hozhatja létre, 5. a szövettani vizsgálat a hám és az alatta fekvő kötőszövet gyulladásos reakcióját mutatja, a szokásos kezelési módszerek a tüneteket nem befolyásolják, a psychés megnyugtatás lényeges. Ackermann Alajos dr., Pulay György dr. (Szájsebészeti és Fogászati Klinika): A mandibula-törések sebészi ellátásának szövődményei 1 966 és 1970 között kezelt 822 traumatológiai eset szövődményeit és azok okait vizsgálják, összehasonlítva a saját beteganyag és másutt ellátottak komplikációit. Therapiás javaslatot nyújtanak az osteosynthesisek szövődményeinek megelőzésére vonatkozóan. Gyimesi János dr., Somogyi Endre dr., Nénnyei József dr. (Fogpótlástani Klinika): A természetes fogazatúak és a különböző típusú fogpótlást viselők rágóképességének vizsgálata Laboratóriumi módszert dolgoztak ki a rágóképesség mérésére. A rágóképességet egy számmal adták meg. A módszerrel mérték természetes fogazató, fix és kivehető fogpótlást viselők rágóképességét. Rámutattak az Agapov-féle klinikai értékelési rendszer hibáira, és ennek kiküszöbölésére új rendszerű értékelési módot dolgoztak ki. Kohári Stefánia dr., Bóna Katalin dr. (Konzerváló Fogászati Klinika), Lovas Béla dr. (II. Elektronmikr. Labor): A pulpa idegelemeinek ultrastructurája Saját vizsgálataik alapján az irodalom adataival kiegészítve mutatják be a pulpában, mint ,,end organ”-ban a perineuriumtól mentesen haladó velős hüvelyű és velőtlen idegrostokat, a Schwann-sejtet, ezek kapcsolatait a pulpa szövetelemeivel és a funkcióra le
