Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám

8 REHÁK GIZELLA DR. Fogorvosi Szemle 66, S—9. 1973. A Fővárosi Gyermekfogászati Központ (igazgató: Kovács Zoltán dr.) közleménye A Rehák R.-féle kétblokkos dynamikus fogszabályozó készülék előnyeiről írta: LÉHÁK GIZELLA dr. Minden fogszabályozási kezelés végső célja a szabályos occlusio létrehozása, és a fogazat koponyához viszonyított megváltoztatása révén harmonikus arcvoná­sok létrehozása. A különböző országok statisztikáját tekintve a szabálytalan fo­gazat a lakosság körében átlagosan 23—79%-ban fordul elő. Hazai viszonylat­ban Nagy L. végzett 1949/50-ben vizsgálatokat. 2000 9— 12 év közötti gyermek 36%-ánál talált szabálytalan fogazatot. Saját óvodai felméréseink alkalmával 800 3—6 éves korú gyermeknél 52%-ban találtunk — főleg ujjszopásból eredő — fogazati anomáliát. Korkhaus az anomáliák gyakoriságát a korral emelkedni látta. Így a fogszabályozó rendeléseknek meglehetősen nagy beteganyagót kell ellátniuk. Mivel a rendellenességek túlnyomóan a vegyesfogazati időszakban jelentkeznek, a kezelés ritka kivétellel általában kivehető készülékkel történik. A Fővárosi Gyermekfogászati Központ fogszabályozó rendelésén 1968—69. években, másfél év alatt, összesen 335 kivehető készüléket helyeztünk szájba (saját esetek): activátort, Schwarz-féle activ lemezt, valamint Rehák R.-féle kétblokkos dynamikus készüléket. Az értékelhető esetek közé csak azokat szá­mítottuk, amikor a betegek a kezelés elkezdése után legalább fél évig rendszere­sen megjelentek a rendelésen. Activátort főleg az Angle II. osztály 1. csoport eseteiben, felső incisalis, den­talis és alveolaris protractio, valamint mandibularis retractio együttes előfor­dulásakor alkalmaztunk. A gyermekek hasznos közreműködésével az anomalia szépen és gyorsan javult Activ lemezt főleg fogívszűkületből eredő anomáliák­nál alkalmaztunk, leggyakrabban az Angle I. osztály metszőfogtorlódásos ese­teiben. A frontfogak mozgatása érdekében a készüléket többnyire hurokrugók­kal is elláttuk. Tapasztalatunk szerint az activált hurokrugó miatt a lemez elég könnyen kiesett a szájból, különösen ha a horgony fogak alacsonyak voltak. 4 mm-en felüli bimaxillaris szűkület esetében mindig külön gondoskodtunk az alsó fogsor tágításáról, alsó activ lemezzel vagy lingual ívvel. Ugyancsak prob­lémát okozott az elég gyakran előforduló alsó metszőfogtorlódás rendezése is. Gyakorlatunkban legjobban a Rehák R.-féle kétblokkos dynamikus fogsza­bályozó készülék vált be. Alkalmazási területe ép tej-molarisok esetében csak­nem korlátlan. A Coffin-rugó tágításával megszüntethető a fogsorokban levő fogívszűkület, a palatinalis rugók és frontív összjátékával jól keresztülvihető a frontfogak mozgatása. Sagittalis irányú eltérések és nagyfokú bimaxillaris szű­kület korrigálására szárnyas kétblokkos dynamikus készüléket alkalmaztunk. Az oldalszárnyakból kiinduló lingualis segédrugókkal jól irányítható az alsó fronttorlódás rendezése. A tapasztalat azt mutatta, hogy a készülék akkor a leghatásosabb, ha a szájban kissé lazán ül, és így minden összeharapás, illetve nyelés alkalmával az activált rugók az izmok munkájával együtt külön inter­mittens erőt fejtenek ki a fogakra. Az így keletkezett elasztikus erőhatás bioló­­giásabb, mint a merev csavarral ellátott készülék tágító hatása. A készülék-typusok számbeli és százalékos eloszlását, valamint a velük elért eredményeket a következő táblázat mutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom