Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-06-01 / 6. szám
TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 189 TUDOMÁNYOS GYŰLÉSEK 1973. március 2. Dr. Oötz György (Fogpótlástani Klinika): 56 év óta viselt teljes felső protézis 82 éves férfi az első világháború folyamán scorbut következtében elvesztette fogait. 1917-ben alsó-felső teljes fogsort kapott, amit ma is — tehát 56 éve — visel. A felső fogsor alaplemeze fekete ebonit-kanosukból készült. A fogsort 4 év előtt jav ították először, ez már akriláttal történt. Az eredeti 1 4 porcelán fogból 11 van a fogsorban, 3 már akrilát fog. Az alsó fogsorból — amit a páciens állandóan használ — csak 4 fogas töredék maradt meg. A felső fogsort gumiszívó rögzíti. A szívókat a páciens hetenként cseréli. A szájpad nyálkahártyája nincs kisebesedve, de a szívónak megfelelően sekély bemélyedés látható. Dr. Szőke Ágnes—dr. Lengyel Anikó—dr. Fejérdy Pál (Fogpótlástani Klinika): Összehasonlító vizsgálatok a fogas és fogatlan felső állcsonton 110 felső fogas és 207 felső fogatlan mintán történt mérések alapján tanulmányozták a felső állcsont általuk kijelölt pontjain a horizontális irányú atrophia mértékét. Megállapították, hogy az involutiós jelenségek a fogatlanná válás után öt éven belül kialakulnak. Az utána bekövetkező horizontális atrophia mértéke gyakorlatilag jelentéktelen, ugyanis a tíz, vagy akár a húsz éve fogatlan állcsont méreteinek átlagértéke között nincs jelentős eltérés. A processus alveolaris sorvadás értéke frontálisan (raphe-median síkban) 5,2 mm, laterálisán (a praemolaris fogaknak megfelelő területen) 5,0 mm volt. Az utolsó rugák 50%-ban a két praemolaris közötti ínypapillára mutatnak. Hozzászólt: Prof. Schranz Dénes dr. Dr. Kiss Dezső (Központi Állami Kórház): A rágófeliiletek diinensionalis vonatkozásai Hozzászólók: Dr. Kovács D. Géza, Prof. dr. Schranz Dénes, dr. Béky József, dr. Kaán Miklós, dr. Ember Erika, dr. Sugár László. 1973. március 9. Dr. Kollárt, Stefánia—dr. hóna Katalin (Konzerváló Fogászati Klinika)—dr. Lovas Béla (II. sz. Közp. Elektronmikroszkópos Labor.): Ultrastrukturális elváltozások pulpitis esetén Az ép és carieses emberi maradófogak pulpájának vizsgálatához kapcsolódva tanulmányozták elektronmikroszkóppal a fogbélgyulladás mikromorphologiáját I 5—25 éves egyének fogain. A pulpa odontoblast sejtjeiben, a fibroblastokban, a fibroeytákban aktivitásuknak megfelelő mértékben jelentkezik a folyadékháztartás és az anyagcserezavar: a sejtorganellumok kóros formái, vegyes tartalmú vacuolák és cysternák, lysosomák, phagosomák, membránképződmények jelennek meg a sejteken belül. A sejtmembránok megszakadozása folytán a cytoplasma elemei, valamint a károsodott, majd szétesett sejtmagtörmelékek az intercellularis térbe is kijutnak. A collagen typusos szerkezete helyenként megbomlik, szabálytalan periódusú csomós fellazult halmokban jelenik meg. Az idegstruktúra helyenként megtartott, máshol legelőször a velőtlenek axonjai kóros vizenyős duzzadást, vacuola-képződést mutatnak. A velőhüvelyesekben a myelin lamellák fellazulása, zsugorodása lép fel. Hozzászóltak: Dr. Kerényi Tibor, dr. Boros Sándor, dr. Béky József, Prof. dr. Hatytyasy Dezső, dr. Csiba Árpád. Prof. dr. Hattyasy Dezső (ORFI): A tejfogpulpa regress»’” elváltozásai Hat-tízéves gyermekek tejőrlőfogai pulpájának fénymikroszkópos vizsgálatakor feltűnt, hogy mind a velőhüvelyes, mind a velőtlen idegrostok nagy részén progresszív degeneratio mutatható ki, mely úgy látszik, hogy a Schwann-sejtek elfajulásával kezdődik. Hasonló korú tejőrlők elektronmikroszkópos vizsgálata ezt az észlelést nemcsak megerősítette, de azonkívül kimutatható volt, hogy a degenerativ jellegű elváltozások a eapillarisokat alkotó endothel-sejtekben kezdődnek, és mind az alapállományt, mind a fibroeyták nagy részét is érintik. Ugyanakkor a collagen rostok nagymértékű megszaporodása is kimutatható volt. Az „idősebb” tejfogakon észlelt klinikai megfigyelések (csökkent pulpa-érzékenység, pulpa-elhalási hajlam fogorvosi beavatkozásokra stb.) ezáltal biológiai magyarázatot nyertek. Hozzászóltak: Dr. Boros Sándor, dr. Kohári Stefánia, dr. Csiba Árpád.
