Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-06-01 / 6. szám

168 TÓTH ÁRPÁD DR. Fogorvosi Szemle 66, 168—171. 1973. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájának (igazgató: Adler Péter dr. egyetemi tanár) közleménye „Normálpopuláció” DMF számainak megoszlása írta: TÓTH ÁRPÁD dr. A fogazat állapotának megítélésére a Klein és Palmer által bevezetett DMF in­dex használatos. Az index értéke, s ezen belül összetevőinek aránya nem és kor szerint nagymértékben eltér; de nagy a szórása egyazon nem/korcsoporton be­lül is. Aránylag kis létszámú populáció fogazati állapotának megítélésére szükségünk volna tehát egyszerű, de ennek ellenére is megbízható módszerre. E célra szolgál a „decilis karakterszámok” klinikánkon kifejlesztett módszere, amely reprezentatív populációt használ viszonyítási alapként. Módszerünk lényege az a felismerés, hogy a DMF szám­nak mind mennyiségileg, mind biológiai jelentőségében az M-tényező a leglényegesebb összetevője. Ennek antimerje a szájban található fogak száma (28-M); ebbe beleértjük az extractióra érett, elhalt pulpájú fogakat, gyökérmaradványokat is, mivel ezeknek még bizonyos maradék funkciójuk lehet. Könnyen és gyorsan, különösebb felkészültség és segédeszközök nélkül megszámolható. E módszert különböző csoportokon kipróbáltuk, és eredményeinket publikáltuk. Ebben a közleményben e módszerünket a közkeletű, DMF számok alapján történő értékeléssel (Klein és Palmer) hasonlítjuk össze. Az 1965. évi balmazújvárosi reprezentatív felmérésében (Fülöp) nyert adato­kat dolgoztuk fel. 1. Hagyományos módon, nemenként és 5 éves bontásban korcsoportonként külön-külön megállapítottuk az átlagos DMF számot (1. táblázat). Különböző korú balmazújvárosi férfiak és nők DMF számának közepe 1. táblázat Élet­kor 16—20 21—25 26—30 31—35 36—40 41—45 46—50 51—55 CS Oí о 61—65 66—70 70< o' 5,23 6,57 7,42 7,53 9,41 11,41 14,20 16,61 18,81 20,41 22,28 21,63 9 7,08 8,40 11,02 13,83 13,66 17,04 19,90 19,86 21,54 22,38 23,67 24,80 Férfiakon a DMF'szám minden korcsoportban jelentős mértékben elmaradt a nők azonos korcsoportjában talált értéktől, azaz a nők fogazati állapota a DMF számok alap­ján sokkal rosszabb a férfiakénál. A DMF számok a kor haladtával, bár nem egyenletesen, de folyamatosan nőnek; egy­­egy korcsoportban „visszaesés” is mutatkozik. 2. Feldolgoztuk továbbá mindkét nem egyes korcsoportjainak megoszlását DMF számok szerint (2a és 2b táblázat). Férfiakon és nőkön külön-külön növekvő DMF számok szerint mutatjuk az ezrelékes kumulatív frequentiát. Az egyszerűség kedvéért az értékelésben nem az ezrelékértékeket, hanem a frequentia tartomány felső határának decilis rend­számát vesszük figyelembe. A férfiak szummációs táblázatán látszik, hogy minden korcsoportban gyakorlatilag valamennyi decilis képviselve van. Ennek megfelelően a referencia-populáció decilis karakterszámainak átlaga minden korcsoportban egységesen 5,5. Nőkön egyes DMF számok a legfiatalabb és legidősebb korcsoportban nem fordulnak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom