Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-06-01 / 6. szám
164 IVÁNKIEVICZ D. ÉS MTSAI Fogorvosi Szemle 66, 164—167. 1973 A Miskolci Szent pit éri kapui Kórház Szájsebészeti és Fogászati Osztályának (főorvos : Ivánkievicz Dénes dr.), valamint a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai és Ábrázoló Geometriai tanszékeinek (tanszékvezetők : Sályi István dr. egyetemi tanár és Téglássy Ferenc egyetemi docens) közleménye Az alsóajak-tumorok quadrat- és ék-excisiója után fellépő feszültségi állapotok mechanikai vizsgálata Irta: IVÁNKIEVICZ DÉNES dr. — KOVÁCS ZSIGMOND dr. — NAGY SÁNDOS - HIDASI KÁROLY dr. A Fogorvosi Szemlében (LX. 246 — 249. 1967.) és az „Acta Chirurgica Academiae Scientiarum Hungaricae”-ban (Tomus 9 [4], pp. 381 — 387. 1968.) publikáltuk, hogy alsóajak-tumor esetén, ha az a 10 mm-t eléri, a daganat eltávolítására az Edlan szerinti quadrat-excisiót alkalmazzuk, legtöbbször az általunk módosított eljárással. Közleményeink megjelenése óta eltelt időszakban quadrat-excisiós eljárásunkat tovább módosítottuk azzal, hogy az ajakpír sebészi ellátásánál biosuturát alkalmazunk, patkány farkából praeparált collagen rostokkal, melyet a szemészek cornea-műtétnél alkalmaznak. A több mint öt éve, nagyon jó kozmetikus és funkcionális eredménnyel végzett quadrat-excisiók után, szükségét láttuk, hogy klinikai eredményeinket más oldalról is megvizsgáljuk, és magyarázatot találjunk arra, hogy a 10 mm-nél jóval nagyobb excisiók esetén is miért jobb sokkal a kozmetikus és funkcionális effektus, mint ék-excisiónál. Megfigyeltük, hogy az alsóajak-tumorok quadrat - excisiója után, az excisio környezetében jóval kiegyensúlyozottabb deformációk jöttek létre, mint ékkimetszés esetén, s ezért quadrat-excisio után zavartalanabb volt a seb gyógyulása és szebb hegvonalat kaptunk. Szilárdságtani számításaink és modellkísérleteink igazolták, hogy quadrat-excisio esetén kedvezőbbek a mechanikai feszültségi viszonyok. Az élő szövetek viselkedése a mechanikai igénybevételekkel szemben különbözik az élettelen anyagétól. Alkalmasan választott modellekkel azonban az excisio után beálló jelenségek több oldalról is jól megközelíthetők. így pl. az aránylag kis görbületű ajak és a mentalis terület sík lemeznek, képletei pedig rugalmas testnek tekinthetők. Sziládságtani szempontból a szálas elrendezésű izomrostok azinotrop, az egyéb szövetek praktikusan izotrop testet alkotnak. Az egymás mellett levő izomrostok mechanikai igénybevétel hatására — bizonyos mértékig — mint különálló rugalmas szálak, megnyúlhatnak, s bennük ennek folytán erők keletkezhetnek. Az egyik modell az izomszöveteknek ezt a tulajdonságát helyezi előtérbe, vagyis feltételezi, hogy az excisio után beálló viszonyokat döntő mértékben az izomrostok megnyúlása befolyásolja. A többi szövet — közelítően — izotrop, rugalmas lemezként viselkedik. A másik modell ezért ezeket az izotrop szöveteket állítja előtérbe, és hatásuk mellett az izomrostokét elhanyagolja. A valóság nyilvánvalóan e két szélsőség között helyezkedik el. Minthogy azonban az anizotrop szövetek (izomszövetek) és a közel izotropnak tekinthető szövetek együttes hatásának vizsgálata elméleti és kísérleti vonatkozásban is rendkívüli nehézségbe ütközik, ettől eltekintve meg kell elégednünk a fentebb említett két modellel, amelyek közül az első számítással, a második optikai feszültségvizsgálat útján tisztázható. I. Anizotrop rugalmas izomszövet jellegű modell. Vizsgálataink célja az excisiók középső függőleges szimmetria síkján ébredő feszültségek vizsgálata.
