Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)

1973-06-01 / 6. szám

1973. június

LXVI. évfolyam 6. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FŐSZERKESZTŐ: Prof. (Ír. VARGA ISTVÁN

Szerkesztették : 1908— l»as. KOK M ÖCZ Y ZIILTAN <lr, I9S9—1931. Prof. MO KELLI GUSZTÁV

Fogorvosi Szemle 66, 161—163. 1973.

Fővárosi Onkoradioloyiai Intézet, Weil Emil Területi Vezető Kórház (Osztályvezető főorvos :

Vándor Ferenc dr.) közleménye

A felső állcsont asynchron kettős tumora

Irta: GOMBOSI JÁNOS dr.

Rosszindulatú daganatban szenvedő betegeknél meglepő gyakorisággal (1,78%) fordulnak elő más szervekből kiinduló, szövettanilag az első daganattól teljesen eltérő szerkezettel bíró secundaer daganatok [1]. A másodlagos daganatok jelentkezési ideje igen különböző. Az egyidőben jelentkező synchron daganattól az elsődleges daganat gyógyulása után évtizedekkel jelentkező második tumorig terjedhet.

Ugyanazon szervben jelentkező, egyidőben fellépő, vagy később megnyilvánuló második tumor általában akkor fogadható el kettős tumornak, ha szövettani szerkezetük teljesen eltérő.

Az egy szervben jelentkező multiplex tumorok a kettős daganatok csoportjában ritkábbak, és kiváltásukban a chronikus irritativ fizikai és kémiai tényezők, továbbá aránylag gyakran radiogen tényezők szerepelnek.

Ismeretes, hogy már az aránylag kis dózisú besugárzás (epilatio, favus, ekzema stb. kezelése) is vezethet késői radiogen tumor keletkezéséhez. Nagyobb az előfordulási valószínűsége a rosszindulatú daganatok besugárzása után a heges, teleangiectasiás szövetekből kiinduló rosszindulatú tumornak, amennyiben a rosszindulatú tumoros beteg ezt az időt megéri, mivel a radiogen tumor fellépte a kezelés után általában minimálisan nyolc-tíz évvel várható.

Malignus tumorok kezelése során az ionizáló sugárhatás területén az ép szövetekben is bekövetkező degenerativ elváltozásokkal számolunk. Ezek jelentősége a malignus tumorok gvógvulása és gyógyítása szempontjából másodrendű [2]Az életmentő okból adott sugárkezelés után késői radiogen tumor valószínűsége csekély, ezt a lehetőséget az aktív kezelés elvégzésekor nem lehet tekintetbe venni.

Radiogen tumorok esetében a szövet-degeneratio kiváltására alkalmas dózis, az átsugárzott test-volumenben levő szövetek reactiója és a besugárzás után eltelt időtartam az, amelyeket a radiogen tumor kifejlődésének szempontjából figyelembe kell vennünk [3].

A besugárzás után eltelt időtartam vonatkozásában elsősorban a fiatal kor problémája kerül előtérbe. Radiogen tumorok kifejlődéséhez több évtized lehet