Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 121 1972. november 18-án Kovács Zoltán dr.: A fővárosi fluor-akció A fővárosi nagyfokú caries morbiditás 1970. évben szükségessé tette a fővárosi 0—6 éves korú közösségben levő gyermekek részére caries-megelőzés céljából Nátrium- KIuorátum tabletta adagolásának a bevezetését. A szerző beszámolt az 1971. évi eredményekről, amelyek gépi adatfeldolgozásra kerültek. A fluor-akciót film bemutatásával is demonstrálta a szerző. Hozzászóltak: Dr. Kiszely Sándor, Dr. Madarász Erzsébet, Dr. Czappán Elemér, Prof. Dr. Adler Péter, Dr. Szabolcsi Lajos. Rékák Gizella dr.—Kovács Emőke: A helytelen nyelés orthodontiai és logopaediai jelentősége A szerzők 360 3-—18 éves gyermek nyeléstípusát, fogazati anomáliáját és beszédhibáját vizsgálták. Az infantilis nyelés még a 15—18 éves korcsoportban is nagyobb százalékban társul elülső nyitott harapással, felső incisalis protractióval és interdentalis sigmatismussal, mint a normális nyelés. Kifejezett anomalis, beszédhiba és helytelen nyelés együttes előfordulása komplex therapiát igényel, amely fogszabályozásból, a helyes nyelés megtanításából és egyidejű logopaediai oktatásból kell hogy álljon. Hozzászólt: Prof. Dr. Kemény Imre Oravecz Mária dr.—Sallay Kornélia dr.: A recidiváló aphták gyakorisága 7—14 éves gyermekeken A szerzők 993 iskolásgyermeket vizsgáltak meg, ezek 15,6%-ának volt valaha aphtája. 10 éves korig a lányok-fiúk csoportjában 10% volt az aphtások aránya, 11 éves kortól lényegesen emelkedett. Valószínű, hogy a nemi érésnek közvetlen szerepe lehet az aphták keletkezésében. Significans eltérés csak az otitis media gyakoriságában mutatkozott: az aphtás csoportban 36,7%, a nem aphtás csoportban 23,5%. Ez az adat amellett szól, hogy a két betegség létrejöttében hasonló tényezők játszódnak közre. Hozzászóltak: Dr. Czappán Elemér, Dr. Keszthelyi István. Paphalmy Zsuzsa dr.: Az elülső keresztliarapás megelőzése és kezelése Gyakori anomalia a tej- és maradófogazatban egyaránt. Aetiologiája endogen és exogen okokra vezethető vissza. A kiváltó ok megszüntetése és a praeventio fontos feladat. Ennek módja a tejfogak időben történő eltávolítása, a magas, hegyes caninus csücskök becsiszolása, a kiadós rágásra tanítás, a helyes táplálkozás, fektetés. Ha az anomalia már kialakult, a gyermeket orthodontiai kezelésben kell részesíteni. Hozzászólt: Dr. Madarász Erzsébet. Bartha Miklós dr.: A gyermekkori fogeredetű gyulladások gyógyszeres kezelése A gyermekkori fogeredetű gyulladások lefolyásának ismertetése után az antibioticumok adásának indicatiójáról, veszélyeiről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az antibioticumok antibiogrammos vizsgálata után adott célzott kezelésnél a Penicillin resistens törzseknél is láttak gyógyulást. Gyermekeknél kétszakaszos therapiát ajánl: a gyulladásos, acut, fájdalmas szakban csak gyógyszert (Vegacillin, Maripen, Tetrinfánpor) ad, és később, a fájdalmatlan szakban trepanál vagy extrahál. Hozzászóltak: Dr. Pap János, Dr. Őry Imre, Dr. Melczer Kamilla, Dr. Kállay Marietta, Dr. Paphalmy Zsuzsa, Dr. Gyarmati István. Sebesténу Erzsébet dr.: A mélyharapás gyakorisága A mélyharapás a fogazat funkcionális egyensúlyát veszélyeztető kóros és káros jelenség. Legelőször а XV. században jelentkezett —- s azóta fokozatosan növekszik. 1594 hat-tizennégy éves gyermek leszűrése után 55,3%-nál talált a szerző mélyharapást. Minden olyan mélyharapást szabályozni kell, amelynél a felső metszők az alsó metszőfogak koronájának felénél mélyebben harapnak, állapította meg a szerző. Vág János dr.: Elhalt pulpájú tejőrlőfogak ellátása j(2-vel 80 gyermek 92 elhalt pulpájú (gangraenás, periodontitises, periostitises) tejmolarisát első ülésben, trepanálta, alaposan kitakarította a szerző, majd a második ülésben a pulpakamrát jf2-vel megtöltötte és amalgám fedőtöméssel látta el. A beavatkozást minden esetben anamnesis előzte meg, hogy elkerülje az esetleges góebetegség fellobbanását. Hat
