Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
106 HERCZEG BÉLA DR. roszkóp segítségével készültek 30 X -os nagyítással. A bal oldali a nagyobbik, a jobb oldali a kisebbik próbatest felületét mutatja. — A3 perces felvételen még a kötés kezdetén voltunk. A nedves felületen a festékanyag kis göböcskékké csomósodott össze. 4 percnél a nagyobbik próbatesten a repedések már felfedezhetők, a kisebbiken a kötési idő eltolódása miatt a kép az előzőhöz hasonló. Az 5. perc felvételénél már mindkét próbatesten határozott repedéseket találunk, s a kép nagyjából hasonló, egészen a 10 perces felvételig. Ennél felvételnél a nagyobbik próbatest felülete már csaknem repedezésmentes, a kisebbiken repedéseket még bőven találunk. — 11 percnél értük el először, hogy a próbatestek felülete repedezésmentes maradt. A feltüntetett percek száma a párakamrába helyezést követő időt adja meg, s ekkor a keverés kezdetétől már eltelt 2 perc. Ezeknél a vizsgálatoknál tehát azt találtuk, hogy a Fritex a keverés kezdetétől számítva 13 perc után ad csak repedezésmentes felszínt, a fogorvosnak tehát minimálisan ennyi idő után lenne szabad a celluloid csíkot a tömés felületéről eltávolítani a. Gondolni kell erre különösen a téli hónapokban, amikor még nagyobb lehet a differencia a szájüreg és a szoba hőmérséklete, ill. páratartalma között, vagy pl. cofferdam használata mellett végzett töméseknél, amikor a szájüreg magas páratartalma teljesen ki van rekesztve. Közismert kedvezőtlen tulajdonsága a szilikát cementeknek, hogy oldódnak. Az oldódás folyamata időben minőségileg és mennyiségileg is változik (Wilson, Batchelor 19). Az első időben lényegesen gyorsabban megy végbe, majd kb. 24 óra után viszonylag állandó, alacsony értéket vesz fel. A Dreyer-Jöryensen [3] által vizsgált szilikátnak, ha az oldást dest. vízben a kötést követő 60. percben kezdték el, 23 óra alatt kb. 0,7 súly%-a oldódott ki. Ha a kötést követően rögtön megkezdték az oldást, ennek kb. 5—6 x-osa (3. ábra), összehasonlításként említem, hogy Klecatski) mérései szerint [9] a Fritex a 60. percben kezdődő oldásnál 1 súly%-os oldékonyságot mutatott. — Lényeges tehát, hogy a kötést követő időben mentül hatásosabban védjük a szilikát tömés felületét a külső nedvességtől. Mivel a kötést követő első időben a foszfátok kioldódása a legmagasabb [19], s ez az oldatokat megsvanyítja, először pH-méréssel próbálkoztunk, s bár a méréseknél kitűnt az alkalmazott védőanyagok hatásossága, az oldatok csekély pufferkapacitása miatt a kapott eredményekbizonytalanoknak tűntek, s emiatt azok értékelése nem lett volna reális. Méréseinkhez a próbatestek elkészítését és az oldást az ADA és FDI specifikációinak megfelelően végeztük. A 22 °C hőmérsékletnél, 45%-os relativ páratartalom mellett készített korongok átmérője 20 mm, vastagsága 1 1/2 mm volt. A kötési idő (7 perc) után — a kötés párakamrában történt — a korongokat a kontroll kivélével különböző védőanyagokkal vontuk be, majd 1 óra hoszáig 37 °C-on, 90%-os relatív páratartalom mellett tartottuk. Ezután 23 órára — továbbra is 37 °C-on tartva — 50 ml dest. vízbe helyeztük. A keverés kezdetétől számtított 24 óra után eltávolítottuk a próbatesteket, és az oldatoknál egy ,,Q 24” kvarc-spektrográf segítségével oldatos emissiós színképelemzést § 3,6-3,2-9 as 2,8-& 2,4 2,0 I 1.6-'d> 1,2-~o 0,8-0,4-15mn " 8Ömin 4 12 20 28 48 --------------- h 3. ábra. (Dreyer-Jörgensen után)
