Fogorvosi szemle, 1973 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1973-04-01 / 4. szám
GYÓGYSZERALLERGIA 101 sorolhatók: az Antallerg, Histaglobin, sajátvér, citrátos sajátvér, histaminos vér, histamin (Peremin) stb., melyek az allergiás terrain egyik-másik komponensének kiiktatását segítik elő. Praeventio Az allergiás szervezet reactió-képességének megváltoztatása nem könnyű» többnyire meg sem valósítható. Praeventio alatt azt értjük, hogy a gyógyszerallergia létrejöttét igyekszünk kivédeni. Ez egyrészt az orvoson, másrészt magán a betegen múlik. A beteg ismerete a precíz anamnesisen alapszik. Bármelyik szakmában működő orvos köteles tájékozódni az esetleges allergiás hajlamról, ha ennek alapos gyanúja felmerült, csak életveszély esetén adható ismerten sensibilizáló gyógyszer, prophylactikuson adrenalin-, antihistamin- és c. s. -védelmében. Ha absolut sürgősségi indikáció nem áll fenn, és a gyógyszerallergia valószínűsíthető, a beteget megfelelő allergologiai intézetbe kell utalni, ahol különböző metodikákkal a pontos diagnosis megállapítható. Az aller - gen-analysisen kívül még az emésztőtraktust is célszerű átvizsgálni, mert felmérő vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a chronikus emésztőrendszeri betegségek következtében megváltoznak a felszívódási, emésztési, lebontási viszonyok, így előfordulhat, hogy csupán az oralis gyógyszer okoz reactiót, míg ugyanazon készítmény parenteralisan veszélytelenül adagolható. A praeventio lényeges tényezője a laikus publikum felvilágosítása, ami elsősorban a kezelőorvos feladata. Nem arról van szó, hogy a therapiát ne korszerűsítsük, hanem arról, hogy tudatosítjuk a beteggel, hogy nem mindig az a jó, ami új, vagy éppen külföldi készítmény. Nem célunk a gyógyszeripar örvendetes fejlődése ellen ágálni, a megfelelő időben, megfelelő körültekintéssel beállított célzott therapia a beteg javát szolgálja, anélkül, hogy felesleges iatrogen ártallomnak lenne kitéve [5]. Az egyes gvógyszer-okozta allergiás manifestatiók számszerű felmérésénél tekintetbe kell venni, hogy a beteg milyen úton sensibilizálódott. így pl. a betegek kezelés közben 9%-ban válnak érzékennyé streptomycinre, az ápolószemélyzet 20%-a streptomycin-allergiás, a streptomycint gyártó munkások 30%-a sensibilizálódik [10]. Saját vizsgálataink szerint 1234 allergiás beteg közül 102 volt gyógyszerérzékeny, közülük 23 más allergenre is reagált. Ezen adatokat 1967-ben állítottuk össze. Azóta a gyógyszerallergia kérdése egy speciális allergologiai osztály munkásságának tükrében oda módosult, hogy míg régebben — átlagosan 100-nak véve a havi újbeteg-felvételt — 80 légzőszervi, 10 nem allergiás és 10 bőrtünetekkel felvett eset 5%-a volt elsősorban gyógyszerallergiás, addig az 1971. évben, ugyanilyen betegforgalmat véve alapul, a betegek 20%-a került kizárólag gyógyszerallergia miatt felvételre. Az egyéb allergiás betegségekben szenvedők 50—60%-a valamilyen gyógyszerrel szemben is túlérzékeny. Természetesen az adatok értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a gyógyszerallergia kutatásával speciálisan foglalkozó osztályra több ilyen typusú beteget küldenek. Annak ellenére, hogy számos vegyület sensibilizáló tulajdonsága általában ismeretes (pl. penicillin), és egyes készítményeket — így a fehérjét tartalmazó gyógyserumókát, a természetes ACTH-t stb. — éppen allergizáló hatásuk miatt fokozatosan kivonták a forgalomból az ellenőrzés nélküli gyógyszerfogyasztás emelkedésével a sensibilizálás lehetősége is kiterjedt, amit még a synthetikus vegyületek bevezetése sem állított meg. Éppen ezért az orvos elsőrendű feladata, hogy célzott, adaequat therapiával a sensibilizálás veszélyét a minimumra szorítsa, és ezáltal elérje, hogy a gyógyszerallergia ne váljék iatrogen ártalommá.