Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
90 BAGI ISTVÁN DR. Fogorvosi Szemle 65. 90—98. 1972. Közlemény a Heves megyei Tanács Kórháza Szájsebészeti Osztályáról (főorvos: Mészáros Béla dr.) A neurilemmomáról Irta: BAGI ISTVÁN dr. A perifériás idegek ritkán előforduló, de jellegzetes jóindulatú daganata a neurilemmoma. Kiindulási helye az ideghüvely. Nevezik még neurinomának, Schwannomának, perineuralis fibroblastomának, illetve neurofibromának stb. is. Utóbbi elnevezés az újabb irodalmi adatok tükrében [11, 13] külön meghatározható szövettani képpel rendelkező tumorféleség jelölésére használatos, a neurilemmomától elválasztható. Macroscoposan is észlelhető különbség. A neurofibroma rendszerint az ideggel szoros egységben jelentkező körülírt daganat, míg a neurilemmoma többnyire csak mint egy kocsányos bogyó ül az idegen. Utóbbi nem szokta az ideg functiózavarát okozni. Szövettanilag a neurofibromát a fibroblastok-, a neurilemmomát a Schwann-sejtek proliferatiójának túlsúlya jellemzi. Bhaskar [1] szerint a neurilemmoma tokos, a neurofibroma tok nélküli daganat. Előbbi histologiai képe mutathat ún. Antoni A- vagy Antoni В typust, utóbbi mindig Antoni В typusú. A neurilemmoma macroscoposan homogen, lágy tumorszövet, sárgás-barna vagy sárgás-szürke színű, metszésfelületén gyakran barna pontocskákkal pettyezett. Microscopes képében a Schwann-typusú sejtek dominálnak, laza reticularis mesenchymalis stromában, mely elszórtan idegrostokat tartalmazhat [15]. Néhány sejt köteget formál, vagy paliszád-szerűen helyezkedik el. A kis sejtmagok lehetnek kerekek, oválisak vagy orsó alakúak [8]. A cytoplasma kevés, és esetenként az orsó alakú mag valamelyik pólusánál szalagszerűen mutatkozik. Podhragyai [12] a sejtalakok szerint három csoportot különít el: 1. tisztán orsósejtes-, 2. epitheloid-, 3. neuroepithelialis szerkezetet utánzó formát. A tumor szövettani képében szórványosan hyalinizált collagen kötegek és néhány kis véredény látható. Haraszti [7] esete példázza, hogy a concentrikus rostsclerosis nem specifikus hypertrophiás neuritisre, hanem neurofibromában is előfordul. A neurilemmoma pathogenesisésben felvetődik a trauma szerepének lehetősége. Gyakran találhatók az anamnesisben erre utaló adatok. A trauma (műtét) kórelőidéző voltát feltételezhetjük az ún. amputatiós neurinomák esetében is [12]. Klinikailag a tumor jelentkezhet fájdalommal, exulcerálódhat [16], legtöbbször azonban (vagy legalábbis hosszú ideig) tünetmentes. Jóindulatú daganatféleség, nőknél gyakoribb. Az esetek kis részében malignus elfajulást mutathat [17]. A malignisatio különböző irodalmi adatok szerint 5—30%-ra tehető. Sztanojevits [14] szerint rosszindulatú elfajulása irodalmi ritkaság. Terhességben az egyébként benignus neurilemmoma gyorsan növekedhet és malignusan elfajulhat [6]. Keletkezési helye változatos. Laube [10] általánosságban 3 megjelenési formát különböztet meg: 1. bőrtumorok, (neurofibromatosis Recklinghauseni), 2. amputatiós neurinoma (appendixcsonkon és gyomorfekély alapján is), 3. solitaer daganat. Az állcsontok területén leginkább a nervus mandibularisból, illetve a n. maxillarisból indul ki, a csont idegcsatornájának körülírt, szilvanagyságig terjedő kitágulását okozva. Az ún. centralis fibroma csontképző daganat
