Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
74 BRUSZT P. DR.—CSIBA Á. DR. Fogorvosi Szemle 65. 74—78. 1973. A Bajai Városi Tanács Kórháza (igazgató: Maros Tivadar dr.) Fogászati Osztályának, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának (igazgató: Berényi Béla dr. egyetemi tanár) közleménye Felső metszőfogon észlelt odontoma compositum complexum írta: BRUSZT PÁL dr. és CSIBA ÁRPÁD dr. Odontoma alatt a fogcsírák epithelialis és mesenchymalis szöveteiből keletkező jóindulatú daganatát értjük, amely főleg fiatalokon jelentkezik, és térszűkítő hatása, valamint egyéb tünetei miatt fontos helyet foglal el az oralis daganatok között. Az elnevezése Broca-tói [6] származik, aki 1863-ban a forgszervnek (organum dentale) daganatát nevezte így. Bár felismerése óta több mint 100 év telt el, kiváltó okát azonban mind a mai napig nem ismerjük. Schmuziger [30] irodalmi adatok alapján keletkezésében exogen, endogen, phylogenetikus és örökléstani tényezőket szerepeltet. Az exogen okok közül a traumának, helyszűkének és gyulladásnak tulajdonít fontos szerepet, az endogen okok közül az A- és D-vitamin hiányának, a hormon- és anyagcsere-zavarnak a szerepét tételezik fel. Kiindulási helyét legtöbb szerző [3, 5, 8, 17, 29] a fogcsíra szövetelemeiben jelöli meg. Kialakulásának kezdeti szakaszában szöveti képét az ébrényi fogszövetek élettanitól eltérő, szabálytalan elrendeződése, proliferatiója jellemzi. Lassan, szinte észrevétlenül nő évekig, sőt évtizedekig, de végül is megállapodik. Növekedésének befejeződését biológiai értelemben a mészsók lerakódása (dentificatio) jelenti. Éppen e körülmény miatt az odontomát Bader [2], Schalow és mtsa [28] nem tartják valódi daganatnak, hanem hamartoblastomának vélik. Az odontoma előfordulása ritka [34]. Brabant [5] 1958-ig 55 eset leírását találta az irodalomban. Clausen [7] szerint 1961-ig 155 volt az ismertetett esetek száma. Vámos —Csiba [33] adatai alapján az odontogen tumoroknak (beleértve az odontogen cystákat és parodontomákat is) 1,9%-át képezi. Bhaskar [ 3] szerint az odontogen daganatoknak 7,34%-át teszi ki. Többnyire maradófogak koronájával vagy gyökerével függ össze, de ezektől függetlenül is jelentkezhet. Hitchin és mtsa [10] tejfogakon észlelte. Főleg az alsó, ritkábban a felső őrlőfogakon helyezkedik el. Gorlin és mtsai [8] 70%-ban alsó bölcsességfogak területén találták. Általában egyedülálló, de többszörös is lehet [28]. Az esetek nagy részében a 20 — 30. életév között jelentkeznek, nőkön valamivel gyakrabban, mint férfiakon [17, 21, 33]. Tüneteket alig okoz. Az esetek egy részében mellékleletként fogeltávolítás során, rtg-felvétel készítésekor észlelik, máskor neuralgiás fájdalmak vagy egyéb extra- vagy intraoralis szövődményeivel hívja fel magára a figyelmet [26, 30]. Nagysága igen változó, Langer [17] szerint tyúktojásnyira is megnőhet. Kórismézése csak rtg- és szövettani vizsgálat útján lehetséges. Gyógyítása a daganat gondos eltávolításából áll. Általában jóindulatú, éppen ezért a műtét utáni gyógyulás rendszerint zavartalan, Esetünk ismertetése Sz. I. 16 éves leány Ц_ fogának rendellenes állása és a rajta levő ,.bütykök” miatt kereste fel egyikünket. A fog koronája extraverzióban van (1. ábra). A bütykök közül egy buccalisan, három majdnem összeolvadva palatinalisan
