Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-02-01 / 2. szám

40 BAKODY R. DR.—LELKES T. DR. páciens a protézist rövid idő alatt megszokta. A rendszeres ellenőrző vizsgála­tok alkalmával panasza nem volt, és visszaadva rágóképességét valamint kedvező arckifejezését, psychés egyensúlya is helyreállt (7. ábra). 6. ábra 7. ábra A két eset bizonyos vonatkozásban hasonlóságot mutat. Ugyanis két azonos korú leányról van szó, akiknél a partiabs-, ill. totális anodontia oka feltehetőleg ectodermalis dysplasia, mert mindkét esetben megtalálható ennek egyéb jele is. A foghiány mindkét páciensnél a maradófogazatot érinti, mégpedig az első esetben részleges, a másodikban teljes mértékben. Első esetünkben a köröm- és a hajképletek normális volta mellett hiányoznak a gyermek bal szem­héjáról a szempillák. Második esetünkben a haj- és a körömképletek szemmel látható elváltozást mutatnak; a gyermek haja fénytelen, vékony szálú, köny­­nyen törik. A kezén levő körmök rövidek, töredezettek, de a lábkörmei nor­málisak. A családi anamnesisből egyik esetben sem következtethettünk a kórkép öröklött voltára. Foster és Van Roey megállapította, hogy a kórkép általában öröklődő, de mint mutatio is megjelenhet. Az általuk ismertetett 32 eset közül csak 7-ben lehetett pozitív családi anamnesist kimutatni. Szerintünk szabálytalan alakú tejfogak után partialis anodontiát lehet várni a maradófogazatban akkor is, ha a tejfogazat számbelileg teljes. A mi eseteinkben a két páciens maradó­fogazatában olyan nagy mérvű aplasia tapasztalható, hogy a fix pótlás lehető­sége egyszerűen fel sem merülhetett. Ezért a foghiányt kivehető fogművel pótoltuk. Bár a kivehető fogpótlás alkalmazása mindkét esetünkben sikeres volt, ha elkerülhető, nem javasoljuk e terápiás módszert. Egyes tapasztalatok szerint a gyerekek nehezen szokják meg, és bizonyos veszélyeket is rejthet magában a kivehető fogmű. A gyermek esetleg lenyelheti a részleges protézist (Tóth P.). Más szerző (Huszár) szerint az ilyen fogpótlásokat a gyermekek jól tűrik, mivel a szövetek egészségesek, ellenállók és a kis irritációkat jól el­viselik. Ennek ellenére Lewis, Law és Davis felfogásához hasonlóan csak ki­vételes esetekben, pontos és körültekintő indikáció alapján javasoljuk ezt a terápiát. Ugyanis a gyermekkorban végzett fogpótlásoknál figyelembe kell venni az állcsontok fejlődését, és tejfogazat esetén a maradófogak áttörését is. Ezek a szempontok pedig gyakran szabnak határt a protheticai megoldások­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom