Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-10-01 / 10. szám
304 DÉNES J. DR.—HORVÁTH L. DR. Fogorvosi Szemle 65. 304—306. 1972. Közlemény a Központi Stomcitologiai Intézetből (igazgató: Orsós Sándor dr.) Sebészi-orthodontiai módszer palatinalis helyzetű felső szemfogak sorbaállítására írta: DÉNES JÓZSEF dr. és HORVÁTH LÁSZLÓ dr. A felső caninusok helyzeti eltérései gyakran okoznak nehézséget a fogorvosi gyakorlatban. Elég sokszor előfordul, hogy ezek a fogak retencióban maradnak, vagy palatinalisan, ill. buccalisan törnek elő. Az említett rendellenességek valószínűleg azért fordulnak elő leggyakrabban a felső szemfogakon az összes frontfogak közül, mert ezeknek legkedvezőtlenebb a csírahelyzetük, és legtöbbször utolsónak váltódnak. így a maradó caninusok koronája sokszor palatinalis oldalra kerül és a fog ott tör át [4, 6]. A persistaló tejszemfog elvesztése után — általában 16 — 20 éves kor körül — jelentkeznek a páciensek a fogszabályozó orvosnál, és kérik az igen kedvezőtlen esztétikai hatást okozó maradó szemfog sorbaállítását. Ez azonban nem könnyű feladat, mivel a keresztharapás mellett még helyhiány is van. Nehezíti a gyógykezelést, hogy a felnőtt páciensek nem akarnak a fogszabályozó kezelésre éveket szánni, és feltűnően látható fix készülékeket sem szívesen viselnek. Kivehető készülékekkel pedig kevés a remény arra, hogy ezeket a fogakat helyükre vigyük. Az összes felsorolt nehézségek ellenére indokoltnak tartjuk ezeknek a fogaknak a megtartását és sorbaállítását orthodontiai kezeléssel. Ezért olyan megoldást igyekeztünk keresni, ami aránylag gyorsan és biztosan megszünteti a rendellenességet és a készülék viselése a páciens számára nem jelent esztétikai hátrányt. Erre legalkalmasabbnak látszott az a kombinált megoldás, amikor a csont sebészi úton való fellazításával, ún. corticotomiával a szemfog elmozdítását megkönnyítjük, és egyszerű fogszabályozó készülékkel a palatinalis helyzetű felső szemfogakat aránylag könnyen és gyorsan helyükre tudjuk vinni. Eljárásunk az 1961-ben már publikált [7] sebészi-orthodontiai kezelési módszer egyik változata a keresztharapásban levő felső szemfogak sorbaállítására. A sebészi beavatkozáson, a cortocotomián, amit mások is ajánlanak és eredménnyel alkalmaznak [ 1, 2, 3, 5], nem változtattunk, mert annak eredményei kielégítőek voltak. Az orthodontiai kezelést illetően viszont egyszerűbb és gyorsabban eredményre vezető módszert alkalmaztunk. A készülék, amelyet közvetlenül a műtét után helyezünk a szájba, a felső hatosokra rögzített (ha ezek hiányoznak, vagy akár az egyik is hiányzik, a heteseket vesszük igénybe), belső zárral ellátott Sirncm-gyűrűkből és palatinalis ívből áll. Az íven a kérdéses szemfognak megfelelően tekercselt segédrugó van. A rugó feladata a fog buccalis irányú elmozdítása. A kezelés fontos része a hátsó harapásemelés, amely a szemfog normális helyzetbe kerülésére — „átbuktatására” — lehetőséget biztosít. A harapást azáltal emeljük meg, hogy a gyűrűket önkötő akriláttal ragasztjuk fel úgy, hogy a fog rágófelszínén az akrilátot kellő vastagságban (kb. 5 mm) meghagyjuk. Amikor az akrilát kötni kezd, ujjunk ellenőrzése mellett a fogakat oly mértékben engedjük összeharapni, hogy a harapásemelés a fog átbuktatását lehetővé tegye. Utána a szájat ismét kinyittatjuk és az önkötő akrilát felszínét megszilárdulás után polírozzuk. A harapásemelést kiterjeszthetjük az ötös és a hetes fogak felé is, a hatosok megterhelése csökkentésének céljából.
