Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-09-01 / 9. szám
258 TÓTH К. DR.—SONKODI I. DR. A vizsr/ált Korcs о p о г t Lelőhely ADI Infans Juvenis Adultus 0/ /о N ADI N ADI N ADI 0/ /0 0/ /0 с/ 9 T 0/ /0 Tápé 1 1 70 3 57 13 20 33 72 2 2 37 5 44 9 16 25 31 Összes 3 48 8 49 22 36 58 54 ADI = Archaeologiai Dental Index, 1 = 50% felett, 2 = 50% alatt, N = vizsgált kopo-Módszer A koponyák fogazatának vizsgáló, és az adatok feldolgozásának módszere, valamint a módszer kritikája megtalálható Tóth K. könyvében [5]. A caries-frequentia adatok számításakor minden korosztályban figyelembe vettük az életben elvesztett fogakat is. Nem vettük be számításainkba azokat a fogakat, amelyeket a juvenis és adultus korcsoportban feltehetően valamilyen trauma miatt veszítettek el. A caries-intenzitás számításakor figyelmen kívül hagytuk a feltehetően abrasio miatt kialakult gyökereket. Eredmények A részletes adatok a 2. és 3. táblázaton láthatók. Caries-frequentia a) ADI 50% felett esetén az adatok a következőképpen alakultak: infans 0,00%, juvenis 66,66%, adultus 30,30%, maturus 74,42%, senilis 0,00%. Ennek a csoportnak a caries-frequentiája 42,30% volt. b) ADI 50% alatt esetén az adatok: infans 0,00% juvenis 0,00% adultus 56,00% maturus 38,46%. Ennek a csoportnak a caries-frequentiája 42,22%-nak adódott. c) Mindkét csoport együttes caries-frequentiája 42,26% volt. A caries-frequentia adatokban tehát az egyes csoportok között elég jelentős eltérés mutatkozik. Ennek magyarázata lehet az ADI-Ъеп mutatkozó különbség, valamint a koponyáknak korcsoportok szerinti kedvezőtlen eloszlása. A juvenis korcsoportban csak 8 koponyát vizsgáltunk; ezek közül is ötnek ADI-e 44%, de a fennmaradó háromé is csak 55%. Ebben a korcsoportban tehát elég jelentős a postmortalis veszteség. A senilis korcsoportban csak egy koponyát vizsgáltunk.
