Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-08-01 / 8. szám

ODONTOMETRIA 251 A műfoggyártás céljainak megfelelően összeállított 3. és 4. táblázatban az egyes frontfogak klinikai koronájának leggyakrabban előforduló hosszát ismer­tetjük. A felső és alsó frontfogak ívének hosszát az 5. táblázatban tüntetjük fel. Az eredmények megbeszélése A hazai populáció természetes frontfogkoronáira vonatkozó odontometriai vizsgálatoknak célja, hogy felhasználható adatokat szerezzünk a lemezes fog­pótlások frontfogainak készítéséhez. Ennek megfelelően az eredmények meg­beszélése is ilyen szempont szerint történik. A megvizsgált személyek kor-, nem- és születési hely szerinti megoszlásának (1. táblázat) aránya megfelel annak a követelménynek, hogy eredményeinket a hazai populációra vonatkoztathassuk. Az általunk megvizsgált frontfogak átlagban 0,4 —0,5 mm-rel szélesebbek a Götz [1], Mühlreiter [6], de Terra [7] és Wetzel [8] által megadott értékeknél ugyanakkor megközelítően 1 mm-rel keskenyebbek a Lenhossék [3] által közölt frontfogszélességeknél. 0,1 mm eltérés van az általunk és a Molnár — Schranz — Huszár [4] által megadott frontfogszélességi értékek között. A metszőfogak élének hosszára vonatkozó számszerű irodalmi adatok sze­gényesek. Nagy eltérés figyelhető meg Lenhossék [3] és a saját vizsgálati ered­ményeink főzött. Ő a felső középső metsző élének hosszát 9 mm-nek (eltérés 1,1 mm), az oldalsó metsző élét viszont 8 mm-nek (eltérés 2,1 mm) találta. Vizsgálati eredményeink megerősítik Molnár — Schranz —Huszár [4] adatait, amelyek szerint a metszőfogélek átlagban 1,0 mm-rel rövidebbek az azonos fogszélességeknél. Az irodalomban új adatoknak tekinthetők a felső (3. táblázat) és az alsó (4. táblázat) frontfogak klinikai koronájának átlag hosszát meghatározó vizsgálatainknak eredményei, minthogy más szerzők a frontfogak hosszának leírásakor általában csak az anatómiai koronára vonatkozó adatokat ismertetik. Protetikai szempontból pusztán az anatómiai koronahossz megadása nem elég­séges, mert az élet folyamán a természetes fogak klinikai koronájának hossza megváltozik (megrövidül, vagy meghosszabbodik). Vizsgálatainknak a front­fogak hosszára vonatkozó eredményeit Götz [1] adatai közelítik meg legjobban, minthogy a felső középső metsző hosszát 10,04 (saját 9,7), az oldalsó metsző hosszát 9,2 (saját 8,7) és a szemfogét 9,98 (saját 9,7) mm-ben adja meg. Más kutatók (Lenhossék, 3, Molnár — Schranz — Huszár, 4, Naumov, 5, Mühlreiter, 6, de Terra, 7, Wetzel, 8) adatai a frontfogak anatómiai koronájának hosszára vonatkozóan 1,3 —2,3 mm-rel nagyobbak a mi klinikai koronahossz-adataink­­nál. Táblázatainkban nem szereplő eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a 20 évesnél idősebb személyek klinikai és anatómiai koronájának hossza közötti különbség (és arány is) az életkorral nő. A 60 évesnél idősebb egyéneken ez a különbség a metszőfogakon átlagosan 1,2 mm, a szemfogakon 1,92 mm. A metszőfogak szélességét és hosszúságát meghatározó vizsgálataink ered­ményeinek és az irodalmi adatok összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a mai hazai populáció frontfogainak koronaszélessége nagyobb, a hossza rövidebb az irodalomban olvasható szélességre és az anatómiai korona hosszára vonatkozó adatkoknál. A felső és alsó frontfogívek között átlagosan 10 mm-es különbség van. A két fogív aránya 4,9: 3,9 = 1: 0,8. Az esetek 91,3 átlagszázalókában megtalálható adatok a gyakorlat számára hasznos útmutatást nyújtanak egyrészt a metsző­fogak együttes szélességére, másrészt a felső frontfogak túlharapására. A fog­ívek közötti különbségek szerepére mutat rá Kemény [2] a felső és alsó koronái

Next

/
Oldalképek
Tartalom