Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

17. Kertészeti növények genetikája és nemesítési módszereinek fejlesztése 18. A háziállatok fertőző és nem fertőző betegségei elleni védekezés komplex rendszabályait megalapozó kutatások 19. Hazai és külföldi növényfajták gyűj­tése, megőrzése, cseréjük szervezése 20. A mezőgazdasági vállalatok ökonómiai kérdéseinek kutatása 21. Állami gazdaságok és termelőszövet­kezetek vezetés-fejlesztése 22. Az élelmiszergazdaság közgazdasági szabályozórendszerének fejlesztése 23. Az élelmiszergazdaság jelentőségének, makróökonómiai törvényszerűségeinek feltárása, tervezési módszereinek tö­kéletesítése 24. Főbb mezőgazdasági ágazatok öko­nómiai sajátosságainak feltárása, to­vábbfejlesztése 25. A mezőgazdasági nagyüzemek válla­lati mechanizmusának és gazdaságpoli­tikai üzemi hatásának vizsgálata 26. Az élelmiszergazdaság egyes ágazatai­nak fejlesztési koncepció kialakításá­hoz módszerek, prognózisok kidolgo­zása 27. Közgazdasági befolyásoló eszközök és módszerek hatásának vizsgálata 28. Korszerű vállalati szervezés és mód­szerek kutatása 29. A népesség fizikai erőnlétének fejlesz­tése és fenntartása a testkultúra esz­közeivel A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KERETÉBEN 1. A közigazgatás fejlesztésének komplex tudományos vizsgálata 2. A szocialista vállalat 3. Gazdaságpolitikánk tapasztalatainak elemzése; javaslatok a továbbfejlesz­tésre 4. Középtávú világgazdasági prognózis, különös tekintettel a népgazdasági tervezés szempontjaira 5. A tudományos-technikai forradalom mint világtörténelmi folyamat a kapi­talizmus és szocializmus viszonyai kö­zött. (A tudományos-technikai forra­dalomra való felkészülésünk tudomá­nyos megalapozása.) 6. A társadalmi tudat fejlődése Magyar­­országon a felszabadulás óta 7. Társadalmunk rétegződésének alaku­lása és az életmód változása 8. Közgazdasági befolyásoló eszközök és módszerek hatásának vizsgálata 9. Korszerű vállalati szervezés és mód­szerek kutatása 10. A munka társadalmi, gazdasági össze­függései 11. Lakossági fogyasztási, keresleti ten­denciák 12. A kereskedelem fejlesztésének hosszú­távú koncepciója 13. Vállalatok, szövetkezetek szervezeté­nek és tevékenységének racionalizá­lása LAPSZEMLE Schneider, S. S.—S. Roistacher: Fogászati eredetű anyagok aspirációja. (Aspiration of denture base materials.) J. prosth. Dent., 25, 493—496, 1971. Előfordul, hogy a páciensek aspirálnak vagy lenyelnek fogászati műszereket, eltávo­lított fogakat és különböző fogpótlásokat. Jelentős számban fordul elő az is, hogy fogso­rokat vagy eltört fogsorok darabjait alvás közben nyelik le. Az idegen testek lokalizá­ciója akkor jelent nagyobb problémát, ha azok nem adnak rtg. árnyékot. Idegen testek a tüdőben bronchiectasiát, atelectasiát és tüdő-abscessust okozhatnak. Olyan, rtg. árnyé­kot adó fogsor-alapanyagra volna tehát szükség, amely nem toxikus és megfelel a fog­pótlások anyagával szemben támasztott igényeknek. Néhány esetről is beszámolnak: 60 éves fogatlan páciens autóbalesetkor eltörte fogsorait. Többféle sérülést szenvedett, kórházba került, ahol a tüdejébe jutott protézisdarabot — amit kimutatni nem tud­tak — 11 nappal később kiköhögte és panaszai is elmúltak. — 49 éves alkoholista nőbe­teg lenyelte kivehető részleges fogsorát, s az hypopharynxában akadt meg. A rtg. segít­ségével történt lokalizáció a fogsor fémvázának volt köszönhető. — 72 éves fogatlan férfi autóbaleset során többféle sérülést szenvedett, alsó műfogsora eltört és eltűnt, egy darabját lenyelte, de rtg. árnyékot adott, így sikerült az oesophagusból eltávolítani. — A negyedik páciens kis fogmüvét aspirálta, nyelési nehézségei és mellkasi fájdalmai vol­tak. A fizikális vizsgálatok eltérést nem mutattak. Rtg.-el sikerült az idegen testet loka­lizálni. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy autóbalesetek során gyakran törnek el a fogsorok, aspiráció vagy lenyelés esetén nehéz a diagnosztizálás és a lokalizálás, mert rtg. árnyékot általában nem adnak. Nényei József dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom