Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
KÖNYVISMERTETÉSEK 125 KÖNYVISMERTETÉS Oabka, J.—ZglinicH, F Die erste Zahnung in der Geschichte des Aberglaubens der Volksmedizin und Medizin. Quintessenz, Berlin, 1971. 180 oldal, 80 ábra (46 színes ábra) Ära: 87. DM Az első fogzás, a tejfogak áttörése élettani folyamat, de néha, nagyritkán manapság is, súlyos szövődményekkel jár együtt. A múltban az első fogzás jelentőségét az orvostudomány és népi gyógyászat túlértékelte, és a fogzás idején jelentkező más, sokszor halálos kimenetelű betegségeket is a dentitio prima rovására írták. A szerzők felkutatták a régmúlt idők orvostudományának adatait és nézeteit az első fogzásról, és ezeket — részben ábraanyagon is — idézik. Az első fogzással kapcsolatos népi gyógymódoknak és babonáknak még nagyobb figyelmet szentelnek, és részletesen foglalkoznak növényi, ásványi és állati védőamulettekkel. A sajátságos tárgyú kultúrtörténeti mű célját a szerzők abban látják, hogy az első fogzás múltbeli és jelenlegi értékelése kapcsán bemutassák egy kórképnek a változását, átalakulását (transformációját) az orvostudomány haladásának tükrében. Mégsem lehet a művet egyszerűen az orvostörténeti művek csoportjába sorolni, mert a szerzők egyike, Oabka szájsebész professzor számos, az első fogzással kapcsolatos fogcsíra-osteomyelitis esetét ismerteti. Ez ma is súlyos kórkép, a múltban pedig biztosan halálos kimenetelű volt. A könyv igen szép és gazdag ábraanyagának jórésze nem kapcsolódik szorosan a felvetett kérdéshez, hanem annak fógorvostörténeti hátterét szolgálja. —- Két magyar vonatkozású adalék is van a műben: közli ábráját annak az Erdélyben, Szilágysomlyó mellett talált 4. sz.-ból származó aranyláncnak a képét, amelyen fogakhoz hasonló, feltehetően amulett rendeltetésű függelékek vannak. Az aranylánc a bécsi Művészettörténelmi Múzeum birtokában van. Meglepő módon hivatkozik Liszt Ferencre, aki szerint Debrecen környékén a fogzás megkönnyítésére az ínyt rebarbaragyökérrel dörzsölik be. A könyv kiállítása (ábraanyag, kötés, papír, betűtípus) igen luxuriosus. Az orvostörténet és a szép könyvek barátai biztosan örömmel fogják forgatni. Huszár György dr. Zahnärzte-Kalender der Deutschen Demokratischen Republik. 1972. Veb Verlag Volkund Gesundheit, Berlin, kiadása. Az 1972-es évre szóló fogorvos naptár a szokott formában ismét megjelent. A kötetnek egyharmadát a naptári előjegyzés és egyéb naptári adatok foglalják el. A könyvecske második részét a fogorvostudomány haladására vonatkozó és egyéb tudományos jellegű cikkek képezik. Az egyik legérdekesebb közlemény a német Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. J. Theek tollából jelent meg és az egészségügyi és szociális viszonyokról, valamint a tervezésről számol be, különös tekintettel a stomatologiai szempontokra. Staegemann professzor a német Stomatologiai Egyesület múltjával és jövőjével foglalkozó cikket közöl. A többi közlemény szakmai, tudományos jellegű. E cikkek a modern chemotherapiával, a gyökérkezeléssel, a plasztikával, a teleszkópszisztémával és egyéb közérdekű szakmai kérdéssel foglalkoznak. Varga István dr. H. Harnisch: Klinik und Therapie der Kieferzysten. „Die Quintessenz”, Berlin, 1971 kiadása. 238 oldal, 307 képpel. A szájsebészet irodalmában igen tekintélyes hányadot foglal el már évtizedek óta a radicularis és follicularis cysták kérdése. Vonatkozik ez mind a kórtani, kórbonctani szempontokra, mind pedig a műtéti megoldásokra. Harnisch professzor igen jó áttekintésben tárgyalja az állcsont-cystákra vonatkozó egész tudásanyagot. Harnisch professzor igen nagy tapasztalatú szájsebész, és ezért tud jó áttekintést nyújtani e kérdésről. Az első fejezet a cysták beosztásáról szól, és a következőképpen csoportosít: dysgenetikus cysták, retentiós cysták, solitaer csontüregek és cystikus csonttumorok. Ennek a beosztásnak jegyében tárgyalja az egész kérdést. Részletesen ismerteti a fogfejlődéssel kapcsolatos cysták létrejöttét, és minden állítását kitűnő ábrákkal, és pedig fényképes, röntgen- és szövettani ábrákkal illusztrálja. Bőségesen tárgyalja a cysták kifejlődésének időbeni lefolyását, előfordulásuk helyét statisztikai kimutatásokkal. Ezután rátér a cysták diagnosztikájára, elkülönítő kórisméjére. Külön fejezetet szentel a sérülésekkel kapcsolatos cystaképződéseknek és a cysták jóindulatú voltának és rosszindulatú elfajulásának. A könyv bőséges teret ad a Harnisch Intézet cysta-eseteinek ismertetéséhez. Talán ez a legérdekesebb rész, mert igen jól dokumentált minden eset feldolgozása. Végül rátér a műtéti megoldások módszereire. Mondanivalóit sok és részben színes ábrákkal teszi élvezetes olvasmánnyá. A könyv kiállítása, a Quintessenz kiadótól megszokott módon, kitűnő. Minden szájsebészettel foglalkozónak melegen ajánlhatom a könyvet. Varga István dr.
