Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-04-01 / 4. szám
102 KOHÁRI S. DR—BCNA К. DR.: 3. Vizsgálataink megerősítik azt a leletet, hogy idegelemek az odontoblastok mentén helyenként a dentinbe hatolnak. Az odontoblast sejtek közt és bázisukban tapadó idegelemek, valamint sejtjeinek az odontoblast sejtre fekvő nyúlványai alapján ezek funkciós kapcsolatára lehet gondolni. A 40 év feletti egyének fogaiban kialakuló secundaer dentinre jellemző a mérsékelt kalcifikáció, a beszűkült vagy eltűnt dentincsatorna-lumenek, a dentinre merőleges kollagén rostok, melyeknek pontszerű replikái homogénebb képet adnak. A cariemek megfelelő területen a pulpába domborodó felület adja a legrendszertelenebb képet: szabálytalan elrendeződésű és eltérő irányban fekvő, deformált tubulusok, falukban sok fibrillummal. Az ún. fibrillaris és tubularis dentin vegyesen fordul elő itt. IRODALOM: Banga I.: Die Biologie des Bindegewebes mit besonderer Rücksicht auf das Altern. International Conference on Gerontology. Akadémia Kiadó, Budapest, 1965. — Blake, G. S.: The peritubular translucent zones in human dentine. Brit. Dent. J. 104, 57, 1958. — Bradford, E. W.: The interpretation of calcified sactions of human dentine. Brit. Dent. J. 98, 153, 1955. — Bradford, E. W.: The maturation of the dentine. Brit. Dent. J. 105, 212, 1958. — Eifinger, F.: Die Mikromorphologie der menschlichen Zahnpulpa. Hanser, München, 1970. — Eifinger, F.: Zum Problem der Pulpa-Dentin Innervation. Deutsche Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde 53, 188, 1969. — Frank, B. M.: Etude au microscope electronique de 1’odontoblaste et du canalicule dentaire humain. Arch. oral. Biol., 11, 179, 1966. — Frank, R. M.: La structure inframicroscopique du canalicule dentaire au microscope electronique. Actualités Odonto-Stomato., 10, 361, 1956. — Frank, R. M.: Electron microscopy of undecalcified sections of human adult dentine. Arch. oral. Biol., 1, 29, 1959. — Fischer, G. H.: Hartsubstanzbildungen der Pulpa. Dtsch. zahnärztl. Z. 25, 1, 1970. — Frame, H. —H. Riedel und К. Heller, E. Jakobs: Elektronenmikroskopische und elementanalytische Untersuchungen zur Differenzierung der Odontoblasten und zur Dentinbildung. Dtsch. zähnärztl. Z., 23, 547, 1968. — Hattyasy D.: Zur Frage der Innervation der Zahnpulpa, Dtsch. Zahn-, Mund- und Kieferheilk., 30, 433, 1959. — Kohári S. és Bóna K.: A pulpa dentin határ elektronmikroszkópos vizsgálata. II. Magyar Elektronmikroszkópos Konferencia, Tihany. A Méréstechnikai és Automatizálási Egyesület Kiadványa. 1961. 30. — Orbán, B.: Oral Histology and Embryology. Mosby, C. saint Louis, 1962. — Quigley, M. B.: Elektron microscopy of the amelodentinal junction during early development of the molars of hamsters. J. of Dent Res., 38, 558, 1953. -— Searls, J. G.: Light and Electron Microscope Evaluation of Changes induced in Odontoblasts of the Rat Incisor by the High-Speed Drill. J. dent Res., 46, 1344, 1967. — Stockinger, L.—Fritz, W.: Morphologische Aspecte der Schmerzempfindung im Zahn. Dtsch. zahnärztl. Z., 25, 557, 1970. — Sundström, B.—Takuma, S. S. Nagai, N.: Ultrastructural aspects of human dentine decalcified with Chromium Sulphate. Calc. Tiss. Res., 4, 305, 1970. — Symons, N. B. B.: Dentine and Pulp. Their structure and reactions. University of Dundee, 1968. — Taatz, H.—Stiefel, A.: Untersuchungen zur Ultrastructur menschlichen Pulpareven. Dtsch. Zahn-, Mund- und Kieferheilkunde, 54, 1970. — Takuma, S.: Electron microscopy of the structure around the dentinal tubule. J. dent. Res. 39, 973, 1960. — Takuma, S., Eda, S.: Structure and development of the peritubular matrix in dentin. J. dent. Res. 45, 683, 1966. — Weill, R.: Etude histochimique de la dentine. Annales d’Histochimie, 4, 59, 1959. Ш. Кохари, К. Бона: Изменения ультраструктуры на пульповой поверхности дентина. Авторы наблюдали на пульповой поверхности предентина тканевые элементы и их взаимосвязи. На юных одонтобластах наблюдаются тонкие фибриллы, а на одонтобластах — нервные элементы и отростки фибробластов. Волокнистая система образует фиксирующий аппарат между одонтобластами. На границе твердой и мягкой тканей зубов картина меняется с возрастом и под влиянием кариеса. S. Kohári — К. Bóna: Die Veränderungen der Ultrastruktur an der pulpalen Dentinwand. Die Gewebselemente und deren Verbindung wurden mit Replikmethode an der pulpalen Oberfläche des Prädentins beobachtet. An jungen Odontoblasten konnten feine Fibrillen, anliegende Nervenelemente und Fibroblastfortsätze bemerkt werden. Zwischen den Odontoblasten bildet das Fasersystem ein Fixierapparat. An der Grenze des harten und weichen Gewebes verändert sich das Bild mit dem Alter und auf Einfluss der Karies.
