Fogorvosi szemle, 1972 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 93 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 1971. december 10. Ackermann Alajos dr.—Nemes György dr.: Fej- és arcsérülések közlekedési balesetek kapcsán A Közp. Statisztikai Hivataltól kapott adatokat és a Szájsebészeti és Fogászati Klinikán, valamint az Orsz. Traumatológiai Intézetben 1961—1970-ig kezelt beteganyagot dolgozzák fel. Bizonyítható, hogy a gépjárműállomány növekedésénél nagyobb ütemben szaporodik a közlekedési balesetek száma és súlyossága hazánkban. A közlekedési balesetek 64%-ához társul fejsérülés, abszolút számuk a balesetek számával párhuzamosan emelkedik. 1000 személygépkocsira 1963-ban 20, 1970-ben 50 fejsérülés jutott. A közlekedési eredetű arcközép- és állkapocstörések aránya a Szájsebészeti Klinikán 1: 1,28-ra növekedett. Az arcsérülések abszolút számának növekedését a quo ad vitam súlyosabb lokalizáció gyakoribbá válása kíséri. Sürgetővé vált a maxillofacialis traumatológiai ellátás fejlesztése. Indokolt lenne biztonsági öv kötelezővé tétele. Hozzászóltak: Prof. Berényi Béla dr., Kunvári Bella dr., Orsós Sándor dr. Kővári Ferenc dr.—Vági István dr.: Félig süllyesztett sínek alkalmazása az állcsonttörések gyógyításában Uj módszert alkalmaznak akkor, amikor az állkapocStöíések gyógyítására a műtéti megoldás indokolt, s a töri csontok nagyfokú' eltolódása miátt áz eddig használt eljárások nem látszanak megfelelőnek. A törés’előtt és mögött űz állkapocs élébe árkot fúfhák, s ebbe süllyesztik áz eloré elkészített —! lefelé" fogázótt — finoman polírozott Vitallium sínt. Ezt azután két drótvarrattal rögzítik.|Igy á tőit csontok sem a'vízszintes, sem a függőleges síkban,nem tudnak elmozdulni. Az,alkalmazott módszer igen nagy szilárdságot biztosít,.. Az eddig végzett 30 műtétből hármat ismertetnek. Ezeknél a beavatkozás 9, illetve 5,5 hónappal ezelőtt, tötfént. i ’ Hozzászóltak: Prof. Berényi Béla dr., Péter Viktor dr. ■ ■, 1971. december 17. ■ сGürtler Anna dr.: Immunológiai szemlélet a pam(Iontopa!hiák pathogenesisében A fogágybetegségek kialakűlásábán több más tényezőn kívül a száj mikroorganizmusainak igen fontos aetiologiai szerepük van. Valószínű; hogy a baktériúmök hatásukat nem invasiójuk, hanem produktumaik által fejtik ki:-a) direkt úton gyulladást okozhatnak a lepedékképzés, anyagcseretermékek, toxinók, enzymek révén;.b) indirekt úton.a mikroorganizmusok antigén tulajdonságai immimpathologiai folyamatot indítanak el. Az utóbbi mechanizmus mellett szóinak a. következő ismereteink : I, a gzájbaktériumok számos antigén-tulájdonsággal rendelkeznek; 2. az antigén behatolását megkönnyítik a baktériumok enzymjei, lithikus hatású anyagcsere-termékéi;,3. a gyulladt ínyszövetben immunkompetens sejtek vannak; 4. ellenanyagot lehet kimutatni az ínyben, tasakváladékban, nyálban és szérumban. Hozzászóltak: Lőrinczy Ervin dr., Fleischmann György dr., Kunvári Bella dr., S allay Kornélia dr., Sugár László dr., Vályi Edit dr., Csillag Zoltán dr., Prof. Varga István dr., Prof, Berényi Béla dr., Lelkes Kornél dr., Bánóczy Jolán dr., Prof. Balogh Károly dr. Holló József dr.: Beszámoló gyökértömőanyagok összehasonlító vizsgálatainak eredményeiről Három gyökértömőanyag (AH 26, Diákét A, N2 normal) különböző technológiai és klinikai tulajdonságát vizsgálta. Nedves közegben, bár megkeményedésük végbemegy, tapadási képességük jelentősen módosul; folyadékkal szemben tanúsított áteresztőképésségük a megkeményedés után közel azonos; modellkísérletben jól tapadnak a csatorna falához. Mikroszkópos metszetekről készült felvételek szerint gyakran figyelhető megi.buborókképződés a lentulóval bevitt anyag belsejében; rtg-képen csak az AH 26 képes kitölteni az oldalcsatorna lumenét. Mindhárom anyag a megkeményedésig erélyes baktericid hatást fejt ki; élőszövetekkel szembeni reakciójukra jellemző, hogy nem oldódnak a gyökércsatorna túltömése esetén. Többször volt megfigyelhető, hogy steril gyulladás kíséretében kilökődött a csúcson túljutott anyag. Hozzászóltak: Kunvári Bella dr., Prof. Varga István dr., Sugár László dr., Farkasfalvi Mária dr., Szenthe István dr., Kohári Stefánia dr., Ritlöp Béla dr., Várnai Dezső dr., Keszthelyi István dr., Balla Zoltán dr.
