Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

20

SZABÓ I. DR.—PRÁGAI G. DR.

Azokhoz a részekhez, amelyeket nem akarunk kivehetővé tenni, „V” alakúra görbített drótot szúrunk a megkeményedő gipszbe úgy, hogy csak a drót egyik része legyen benne. A másik szabadon maradt része a gipsztalpazatba fog kerülni, és biztosítja a két rész egységét. A kemény gipsz teljes megkötése után

4. ábra. Gombostűkkel rögzített csapok a lenyomatban

5. ábra. A lenyomatban rögzített fémcsap helyzete (keresztmetszeti rajz)

7. ábra. Az enyhén konvergáló befűrészelések a kemény gipszen a kiemelendő gipszfogak mellett

6. ábra. A kemény gipsz és a fehér gipsz viszonya a fémcsaphoz, illetőleg a műanyagcsőhöz a kiöntés után (keresztmetszeti rajz)

8. ábra. A gipszfog kiemelése a fémcsap pal együtt ( keresztmetszeti rajz)

a gombostűket eltávolítjuk és a gipsz vékony széleit megfaragjuk. Ezután a csapok környékén a gipszfelületet izoláljuk (beolajozzuk), majd fehér gipszből az egész gipszmintára talpazatot öntünk. A fehér gipsz megkeményedése után a lenyomatot lefejtjük a mintáról.

6. Darabolás: A gipszminta talpi felszínén hegyes gipszkéssel megkeressük a fémcsapok végét és körülöttük egy kis tölcsért faragunk. A gipszminta oldalfelszínére rárajzoljuk a fémcsapok lefutási irányát. Ez segítségünkre lesz a